Válasz Európának

Jó hír érkezett Bukarestből. A fegyveres konfliktusok, nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek vagy katasztrófahelyzetek kezelésére hivatott román legfelsőbb védelmi tanács tegnap úgy határozott, hogy semmiféle ellenlépést nem tesz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és annak autonómiastatútuma ellen. Nem készül hát a bitófa Csapó Józsefnek. Az SZNT elnöke – egyelőre legalábbis – nem kerül rács mögé, de még az egységes Románia területéről sem utasítják ki. Pedig alkotmányellenes a székely szeparatisták szervezkedése. Az autonómiatervezetük úgyszintén. Ha kell, a román hatóságok a továbbiakban még éberebben figyelik az újabb magyar „ármánykodást”. Szükség esetén pedig lecsapnak. Ez az üzenete a bukaresti védelmi tanács rendkívüli ülésének.
Az elrettentés nyilvánvaló szándékával összehívott tanácskozás – amelyen az államelnök mellett többek között a titkosszolgálatok vezetői is jelen voltak – balkáni választ ad egy nemzetközi jogi szempontból kikezdhetetlen, európai módon felvezetett kezdeményezésre. Az SZNT autonómiatervezete a legapróbb részletekig figyelembe vette az Európai Unió számos országában már hosszú évek óta zavartalanul működő önrendelkezési formákat. A dokumentumnak különleges aktualitást ad az Európa Tanács (ET) közgyűlése által nemrég elfogadott határozat, amely az autonómiát eszközként emlegeti a lappangó etnikai konfliktusok megoldására. Strasbourgban jelenleg egy autonómiacharta megalkotásán munkálkodnak. A dokumentumot egy katalán nemzetiségű képviselő állítja össze, s – a spanyolországi Katalónia önrendelkezési modelljének ismeretében – ez nem rossz előjel. Az ET-közgyűlés tavaszi ülésszakán a román képviselők ismét kisebbségbe kerülhetnek sajátos véleményükkel, ahogyan alulmaradtak az Andreas Gross-féle jelentés megszavazásánál is.
A bukaresti legfelsőbb védelmi tanács szerint alkotmányellenes a székely autonómiatervezet. Igazuk lehet a döntéshozóknak. A román alkotmány még a tavalyi toldozással együtt sem felel meg az európai elvárásoknak. Egy EU-csatlakozásra készülő országban ugyanis nem ütközhet az alkotmányba egy olyan tervezet, amely az unió és a nemzetközi jog egyetlen betűjének sem mond ellent. Ebből következtetve, az alaptörvényben keresendő a hiba.
Bukarest évtizedek óta sikertelenül próbál megbirkózni az önkormányzatiság, általában a közigazgatás ügyes-bajos dolgaival. Valahogyan nem megy a dolog, s ezzel Brüsszelben is tisztában vannak. Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője kedden meglepő őszinteséggel nyilvánított véleményt brit üzletemberek előtt a romániai valóságról. „A román politikai elit többsége soha nem látta, hogyan néz ki és hogyan működik valóban a közigazgatás. A romániai közigazgatás feladatkörei nincsenek jól meghatározva, és a politikusok többségének nincsenek személyes tapasztalatai a nyugati államrendszer működéséről” – fogalmazott a brüsszeli bürokrata. Az Európa Bizottság képviselője a közigazgatás szempontjából Temesvár, Nagybánya és Nagyszeben városát említette követendő példaként. Még véletlenül sem Bukarestet. Európa nyugati felében keveset tudnak a nemzetiségi kérdésekről, de annál többet az önkormányzatiságról, a jó közigazgatásról. Székelyföld autonómiája az európai közigazgatásról is szól. Ez ellen pedig kevés a bukaresti fenyegetés.