Válasz Európának

Pataky István
2004. 01. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jó hír érkezett Bukarestből. A fegyveres konfliktusok, nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek vagy katasztrófahelyzetek kezelésére hivatott román legfelsőbb védelmi tanács tegnap úgy határozott, hogy semmiféle ellenlépést nem tesz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és annak autonómiastatútuma ellen. Nem készül hát a bitófa Csapó Józsefnek. Az SZNT elnöke – egyelőre legalábbis – nem kerül rács mögé, de még az egységes Románia területéről sem utasítják ki. Pedig alkotmányellenes a székely szeparatisták szervezkedése. Az autonómiatervezetük úgyszintén. Ha kell, a román hatóságok a továbbiakban még éberebben figyelik az újabb magyar „ármánykodást”. Szükség esetén pedig lecsapnak. Ez az üzenete a bukaresti védelmi tanács rendkívüli ülésének.
Az elrettentés nyilvánvaló szándékával összehívott tanácskozás – amelyen az államelnök mellett többek között a titkosszolgálatok vezetői is jelen voltak – balkáni választ ad egy nemzetközi jogi szempontból kikezdhetetlen, európai módon felvezetett kezdeményezésre. Az SZNT autonómiatervezete a legapróbb részletekig figyelembe vette az Európai Unió számos országában már hosszú évek óta zavartalanul működő önrendelkezési formákat. A dokumentumnak különleges aktualitást ad az Európa Tanács (ET) közgyűlése által nemrég elfogadott határozat, amely az autonómiát eszközként emlegeti a lappangó etnikai konfliktusok megoldására. Strasbourgban jelenleg egy autonómiacharta megalkotásán munkálkodnak. A dokumentumot egy katalán nemzetiségű képviselő állítja össze, s – a spanyolországi Katalónia önrendelkezési modelljének ismeretében – ez nem rossz előjel. Az ET-közgyűlés tavaszi ülésszakán a román képviselők ismét kisebbségbe kerülhetnek sajátos véleményükkel, ahogyan alulmaradtak az Andreas Gross-féle jelentés megszavazásánál is.
A bukaresti legfelsőbb védelmi tanács szerint alkotmányellenes a székely autonómiatervezet. Igazuk lehet a döntéshozóknak. A román alkotmány még a tavalyi toldozással együtt sem felel meg az európai elvárásoknak. Egy EU-csatlakozásra készülő országban ugyanis nem ütközhet az alkotmányba egy olyan tervezet, amely az unió és a nemzetközi jog egyetlen betűjének sem mond ellent. Ebből következtetve, az alaptörvényben keresendő a hiba.
Bukarest évtizedek óta sikertelenül próbál megbirkózni az önkormányzatiság, általában a közigazgatás ügyes-bajos dolgaival. Valahogyan nem megy a dolog, s ezzel Brüsszelben is tisztában vannak. Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője kedden meglepő őszinteséggel nyilvánított véleményt brit üzletemberek előtt a romániai valóságról. „A román politikai elit többsége soha nem látta, hogyan néz ki és hogyan működik valóban a közigazgatás. A romániai közigazgatás feladatkörei nincsenek jól meghatározva, és a politikusok többségének nincsenek személyes tapasztalatai a nyugati államrendszer működéséről” – fogalmazott a brüsszeli bürokrata. Az Európa Bizottság képviselője a közigazgatás szempontjából Temesvár, Nagybánya és Nagyszeben városát említette követendő példaként. Még véletlenül sem Bukarestet. Európa nyugati felében keveset tudnak a nemzetiségi kérdésekről, de annál többet az önkormányzatiságról, a jó közigazgatásról. Székelyföld autonómiája az európai közigazgatásról is szól. Ez ellen pedig kevés a bukaresti fenyegetés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.