Visszaigényelhető földek Szlovákiában

Január elsejétől az idei év végéig újra benyújthatják igénylési kérelmüket Szlovákiában azok a polgárok, akiknek erdejét vagy szántóját a kommunista érában államosították. Tavaly ősszel született meg az a törvény, amely gyakorlatilag az 1991-es, a föld tulajdonlásáról szóló jogszabályt kopírozza. Meghozatalára azért volt szükség, mert Szlovákiában több mint ötszázezer hektár föld maradt nevesítetlen, vagyis az ismert egykori tulajdonosok, illetve azok leszármazottai 1992. december 31-ig nem jelentkeztek a tulajdonviszonyuk rendezése céljából.

A törvény értelmében csak szlovák állampolgárok jogosultak a földek visszaigénylésére, vagyis azok a magyarok, akiket a háborút követő lakosságcsere-egyezmény alapján Szlovákiából Magyarországra toloncolt ki a benesi hatalom, s idővel magyar állampolgárok lettek, nem kérhetik földjeik visszaszolgáltatását, illetve árának kifizetését a restitúció úgynevezett második, most indult körében sem. A felvidéki magyarok, akiktől viszont a benesi dekrétumok alapján a teljes jogfosztottság éveiben, tehát még a kommunista puccs előtt vették el földjeiket, beadhatják igényeiket. A törvény ugyanis utal arra, hogy azok a szlovákiai állampolgárok, akik 1948-ban kapták vissza csehszlovák állampolgárságukat, s igazolták, hogy nem kollaboráltak a fasiszta hatalommal, jogosultak egykori tulajdonuk visszaszerzésére.
A törvény azonban korlátokat is szab. Az elkobzott földterület nagyságától függetlenül a polgárok jelenleg maximum 150 hektár szántót, illetve 250 hektár erdőt és legelőt kaphatnak vissza. Nem igényelhetők vissza azok a földterületek, amelyeken az elmúlt évtizedek során közutak, lakóházak, iskolák vagy egyéb közhasznú intézmények épültek. Ebben az esetben a polgár megjelölheti azt a földterületet, amely jelenleg az állam tulajdonában, illetve igazgatása alatt áll, s megfelel igényeinek, de azt is kérheti, hogy az állam piaci áron fizesse ki a termelésre alkalmassá tett földjének értékét.
Fontos tudni, hogy a földeket az egykori tulajdonosok közvetlen leszármazottain – gyerekek, unokák – kívül közeli hozzátartozói is viszszakérhetik, tehát az esetlegesen még élő szülők, testvérek, illetve azok leszármazottai – tehát az egykori tulajdonos unokaöccsei, unokahúgai is. Minden esetben érvényes azonban az, hogy kizárólag szlovák állampolgár jogosult a föld visszaszerzésére, illetve piaci árainak felvételére.
A tavaly elfogadott törvénynek egyetlen új eleme van, de az nagyon fontos. A jogszabály ugyanis végérvényesen rendezi Szlovákiában a földtulajdonlás kérdéskörét. Azok a földterületek, amelyekért egykori tulajdonosaik, illetve leszármazottaik 2004 végéig nem jelentkeznek, 2005 szeptemberétől „nevesítetlen földként” az állam tulajdonába kerülnek. Az állam ezt követően meghatározza azokat a területeket, ahol közhasznú beruházással számolt – autósztrádák, közutak, ipari vagy kereskedelmi parkok stb. építése –, s ezek végérvényesen az állam tulajdonában maradnak. A többi terület – a Magyar Koalíció Pártja évek óta javasolt megoldásaként – 2006. január 1-jétől az illetékes önkormányzat vagyonává válik. 2006 januárja után a földhivatal már csak azokkal a földterületekkel rendelkezik, amelyekre az idei év végéig benyújtják igényüket az egykori tulajdonosok vagy azok leszármazottai.
***
Meciar ringbe száll?
Ivan Gasparovics, a szlovák kereszténydemokraták államfőjelöltje egy hét végi televíziós vitaműsorban arra a kérdésre, hogy Vladimír Meciar beszáll-e a választási küzdelembe, azt válaszolta: „Meciar politikai karrierjének csúcsához közeledik, így ez logikus lépés lenne részéről.” A pozsonyi Új Szó által idézett Gasparovics szerint idén nem ismétlődhet meg az öt évvel ezelőtti helyzet, amikor inkább valaki ellen, mint valaki mellett szavaztak a választópolgárok, hisz most a jelöltek palettája jóval tarkább, és legalább négy-öt esélyesről beszélhetünk. Gasparovicsnak sincsenek kétségei afelől, hogy „a két nagy játékos” – Rudolf Schuster és Vladimír Meciar – ringbe száll. (MN)