A kormány a Széchenyi-tervből él

A Széchenyi-terv munkahelyteremtő hatékonysága a jelenleg futó programokénál több mint 43 százalékkal magasabb. Az Állami Számvevőszék megállapításai szerint ezek a projektek növelik a foglalkoztatást, hiszen egy-egy beruházás esetén a szerződésben vállalt alkalmazási kötelezettség 4-5 év. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a Széchenyi-terv eredményének jelentős részét a Medgyessy-kormány saját sikereként tünteti fel.

Csákó Attila
2004. 02. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint hatmilliárd forint jutott 2003-ban az új munkahelyek létesítésének támogatására. Ebből mintegy hatezer álláshely jöhetett létre – emelte ki nemrég Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a szaktárca 2003. évi tevékenységét összegezve.
A tárcavezető – a távirati iroda közlése szerint – elmondta: a pályázati kiírást élénk érdeklődés kísérte minden megyéből. Az új munkahelyek létrehozását támogató központi program keretében eredetileg hárommilliárd forint állt rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből. Ezt az összeget azonban a jelentős igények miatt a Munkaerőpiaci Alap irányító testülete döntései alapján 2,6 milliárd forinttal megemelték.
Ezen felül a hét leghátrányosabb helyzetben lévő megye 710 millió forint munkahely-teremtési támogatásban részesült, ez további új munkahelyek létesítését teszi lehetővé. Az 5,6 milliárd forintos keret terhére 474 pályázó részesült vissza nem térítendő támogatásban. A támogatással a beruházások befejezését követően várhatóan több mint 5500 új munkahelyet létesítenek a vállalkozások. A vállalkozók döntően a hátrányos helyzetű térségekben hozzák létre az új munkahelyeket, ahol csaknem 2900 regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak majd – utalt rá Burány Sándor.
Az Állami Számvevőszék decemberi jelentése szerint a Széchenyi-terv keretében 2000-ben 2600, egy évvel később 3500, majd 2002-ben 3300 új munkahely létesült. A dokumentum megállapítja, hogy a munkahelyteremtő programok átfutási ideje a beruházás függvényében a foglalkoztatási kötelezettséggel együtt 4-5 év. A pályáztatás eredményére vonatkozó szakmai beszámolók is csak a programok befejezését követően készülhetnek el.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ez alapján joggal feltételezhető, hogy a Széchenyi-terv eredményének jelentős részét a jelenlegi kormány saját sikereként igyekszik feltüntetni. Az eddigi nyilatkozatokban ugyanis említésre sem kerültek az áthúzódó foglalkoztatást növelő hatások.
Szakemberek a számokat értékelve rámutattak: a Széchenyi-terv keretén belül 7,5 milliárd forintos támogatásból 9400 munkahely létrehozását generálták, így egy új munkahely létrehozásának átlagos támogatási ráfordítása 800 ezer forint volt. A jelenlegi támogatások esetében viszont a 6,3 milliárd forint összegű támogatásból 5500 munkahelyet létesítenek. Így egy munkahely átlagos támogatási ráfordítása 1,145 millió forint. A Széchenyi-terv 800 ezer és a jelenlegi program 1,1 millió forintot meghaladó támogatását összevetve kiderül, hogy a Széchenyi-terv hatékonysága több mint 43 százalékkal magasabb a jelenlegi, „sikeresnek” minősített programokénál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.