Régóta bizonytalan volt Einars Repse lett kormányfő pozíciója, mígnem a bankárból lett politikus csütörtökön lemondott. A hírek szerint távozásának hátterében az állt, hogy a Saeima, vagyis a rigai parlament megszavazta az általa nem támogatott pedagógus-béremelést. A közelmúlt eseményeinek ismeretében azonban nem nehéz kitalálni, hogy a távozás okául feltüntetett döntés legföljebb utolsó csepp lehetett a pohárban, de semmiféleképpen sem az egyetlen tényező. Az pedig már csak „hab a tortán”, hogy néhány órával korábban a parlament elfogadott egy törvényt, mely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelveken történő oktatást. Lettország összlakosságának csaknem negyedrésze orosz nemzetiségű, emellett még mintegy félmillió orosz ajkú lakosnak nincs állampolgársága, és így szavazati joga sem. Mindezek ellenére szeptember 1-jétől az állami és önkormányzati középiskolákban a tantárgyak legalább 60 százalékát az ország hivatalos nyelvén, lettül kell oktatni.
A bukás már csak azért sem hatott a meglepetés erejével, mert a lett demokrácia rövidke élete során immár a tizenegyedik kormányát emésztette fel. Repsével együtt az egész kormány távozásra kényszerül, hiszen azt követően, hogy a múlt héten kilépett a koalícióból a Lettország Első Pártja, még a 2002-ben megszerzett háromszázalékos többség is elenyészett. A furcsa koalíció labilitását az is jól jelezte, hogy többsége múlt ősszel már lemondásra szólította fel Repsét. A „lázadás” akkor még elcsitult, de idővel láthatóvá vált, hogy a kormányfő napjai meg vannak számlálva. Pedig egykor a bankárként sikeres, tiszta múltú Repsében sokan – még maga Vaira Vike-Freiberga államfő is – az egyedüli reménysugarat látták, és aki a bizalmat mintegy megköszönve a rigai dómban megfogadta, hogy harcolni fog a korrupció ellen, s ő maga is tiszta marad.
origo.hu
Így nő a minimálbér összege januártól - videó
