A CIA-t ért sorazatos támadásoknak köszönhetően az amerikai hírszerzés eddig korábban nem ismert, sikeres akciójáról írt cikket a New York Times-ban William Safire, a lap konzervatív publicistája.
Saffire utal arra, hogy a hírszerzés hibáinak mindig tág teret szentel a sajtó, ám sikerei többnyire titokban maradnak. Egy ilyen, annak idején nem nagydobra vert sikeres műveletről számolt be most a publicista egy most megjelenő könyv kapcsán.
Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) egyik számítógépes szabotázsakciója, amely a nyolcvanas évek elején hatalmas robbanásoz vezetett Szibériában, hozzájárult ahhoz, hogy Amerika megnyerje a hidegháborút – olvasható a hétfői cikkben.
Németország és Nagy-Britannia a nyolcvanas évek elején pénzügyi támogatást nyújtott egy Szibériából Európába vezető földgázvezeték megépítéséhez, amely a szovjeteket évi 8 milliárd dollárhoz juttatta volna – írja az újságíró Thomas C. Reednek, a nemzetbiztonsági tanács volt munkatársának At the abyss (A szakadék szélén) címmel márciusban megjelenő könyvére hivatkozva. Francois Mitterrand francia elnök ellenezte az ügyletet, és 1981-ben Ronald Reagan amerikai elnöknek elmondta, hogy sikerült beszervezniük a szovjet állambiztonsági hivatal (KGB) egy fontos tisztjét.
Reagan William J. Casey-nek, a CIA akkori igazgatójának adta át az információt (ahogy a mostani igazgató Tenet, úgy Casey sem a sikerek miatt vonult be a történelembe: az Irán-kontra affér kapcsán emlegetik ma is még nevét).
Vlagyimir Vetrov ezredes szolgáltatta az úgynevezett Farewell-dossziét. A KGB technológiai igazgatóságának dokumentumaiból világosan kiderült, hogy a szovjetek módszeresen lopták – vagy harmadik féltől vették titokban – azokat a tilalmi listán lévő eszközöket, radarokat, korszerű szerszámgépeket, félvezetőket, informatikai berendezéseket, amelyekkel tartották az iramot a hadiiparban. Amerika tehát tulajdonképpen saját magával folytatott fegyverkezési versenyt.
A dosszié tartalmazta a szovjet ügynökök és beszerzők, köztük egy űrhajós nevét is. Caseynek a nemzetbiztonsági tanács szakértői az ügynökök kiutasítása helyett mást javasoltak: hagyni kell, hogy olyan csali chipekhez jussanak, amelyek kiállják a szovjet minőségi próbát, majd működés közben csődöt mondanak, pénz- és időveszteséget okozva.
A chipek mellett a szovjetek mindenekelőtt az új szibériai földgázvezeték működtetésére alkalmas számítógépes vezérlésre ácsingóztak. A hivatalos szovjet megkeresés amerikai elutasítása után a KGB titkos ügynököt küldött egy kanadai céghez a technológia megszerzésének feladatával. A kalóztermék azonban, amelyet megszerzett, a kémzsargonban „trójai lónak” nevezett programot tartalmazott.
A titokban megváltoztatott számítógépes program működtette a vezetéket, szabályozta a turbinákat, a szelepeket. A szoftvert azonban úgy módosították, hogy az csődöt mondjon. A program úgy állította át a szelepek vezérlését, hogy azok olyan nyomást idéztek elő a vezetékben, amelyet az illesztékek nem bírtak. Emiatt 1982 júniusában olyan óriási robbanás és tűz következett be, amilyent még sosem láttak az űrből műholdakkal.
Az egyesített észak-amerikai légvédelmi parancsnokság, a NORAD központjában legelőször az atomrobbanás lehetőségét sem zárták ki.
A három kilotonnásra becsült robbanás a szibériai vadonban történt, és a cikk szerint nem tudni arról, hogy lettek volna áldoztai. (A hirosimai atombomba hatóereje 15 kilotonnás volt.) A megszégyenített KGB nyilvánosan nem panaszkodhatott, viszont az évek során ellopott összes szoftver egy csapásra gyanús lett számára.
Vetrovot 1983-ban a szovjetek kivégezték. 1984-ben az amerikaiak felgöngyölítették a KGB szoftvergyűjtő hálózatát – olvasható a lapban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
