Kéretlen levéláradat az interneten

De miért vegyek helikoptert részletre? És miből gondolja a tisztelt levélküldő, hogy merevedési zavarokkal küszködöm? Ugyanakkor megtisztelő, hogy kinézi belőlem a heti rendszerességű thaiföldi kikapcsolódást – csak győzzek egy-egy kiruccanásról hazaérni. Ezen gondolatok megszületése semmilyen különleges körülményt nem feltételez, elegendő, ha megnyitjuk az elektronikus postaládánkat, és lelkiismeretesen végigböngésszük az ott talált valamennyi küldeményt. Az internetes levelezési rendszert 2003-ban ugyanis elöntötték a kéretlen reklámlevelek, az úgynevezett spamek, olyannyira, hogy az ilyesfajta küldemények szűrésére szakosodott szakértők szerint 2003 a spam éve volt.
S hogy miért gond, hogy immár nemcsak a hagyományos médiát, hanem az on-line világot is elárasztja a reklám? Mert a spam nemcsak a mi postaládánkat, hanem a világhálót is feleslegesen terheli, így a szolgáltatók a drasztikusan megnövekedett levélforgalom indokolta fejlesztések költségeit szolgáltatási díjaik emelésével rajtunk, fogyasztókon hajtják be. Vagyis a spam nemcsak hogy bosszantó küldemény, hanem még drága is.
Egy dán bíróság talán épp ezért büntette 400 ezer koronára (14 millió forintra) a távközlési berendezéseket gyártó Aircom Erhverv ApS vállalatot, mivel a cég másfél ezer kéretlen e-mailt küldött szét. A vállalatot a dán fogyasztóvédelmi ombudsman hivatalból perelte be, az északi országban ugyanis a termékeket vagy szolgáltatásokat ajánló kéretlen levelek küldése törvénysértő tevékenység. A meglehetősen szigorú dán jogszabályok értelmében a feladónak már egyetlen spam elküldése miatt is tízezer koronás bírsággal kell szembenéznie.
Ha van ország, ahol a spamek komoly információtechnikai problémákat okoznak, akkor az on-line kereskedelem fellegvára, az Amerikai Egyesült Államok az. Ám az illetékeseknek mégsem sikerült tökéletes spamellenes megoldást találniuk. Az USA spamellenes törvénye hatévnyi jogi huzavonát követően született meg. A törvény igencsak megosztotta az érintetteket, mert sokan a kéretlen levelek szűrésének technikai megvalósításával nem értettek egyet, miközben az on-line kereskedelem mögött álló erős lobbicsoportok – a tavalyi összesítés szerint a 138 milliárd dolláros internetes kereskedelemből csaknem tizenhétmilliárd dollárt az e-mail kereskedelem valósított meg – a törvény létjogosultságát is megkérdőjelezték. Az amerikai politikusok által elfogadott úgynevezett opt-out megoldás egyébként azt jelenti, hogy a szabályozás a leiratkozás lehetőségét adja meg a felhasználók számára, vagyis tulajdonképpen legalizálja a kéretlen levelek küldését, hiszen az internetet tömegével használják olyanok is, akiknek az on-line levéllemondási lehetőség az égvilágon semmit nem mond.
A reklámlevéldömping a decemberi ajándékvásárlási láz idején erősödött fel igazán: a vállalati szférában a beérkező e-mailek 65 százaléka volt spam, ez több mint húsz százalékkal múlta felül a szeptemberi mennyiséget.
A decemberi spamelemzések kimutatták, hogy az olyan egészségügyi termékek, mint például a Viagra és a fogyókúrás tabletták hirdetései az összes spamforgalom csaknem felét tették ki. Az elemzés kitér arra is, hogy az egészségügyi termékek on-line kereskedelmének jelentős része az USA-ban működik, mivel az internetes vásárlás kényelme és anonimitása épp megfelel a lelki problémákkal küzdő embereknek. Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos reklámok száma is jelentősen, a korábbi 13-ról csaknem 22 százalékra növekedett.
A filter:max, a magyar antispam cég a hazai helyzetről készített felmérést. A vizsgálat legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy Magyarországon egyetlen év alatt 330 százalékkal emelkedett a kéretlen levelek száma: míg 2002-ben minden huszonkét e-mailből kettő volt spam, addig 2003-ban átlagosan minden öt e-mailből kettő terhelte feleslegesen az elektronikus postaládákat. A fordulópontot egyékbént 2003 májusa jelentette: e hónapban már minden második levél felesleges reklám e-mail volt.
Még döbbenetesek az adatok, ha Magyarországot külön vizsgáljuk: 2002-ben az átlagos magyar felhasználó 100 leveléből csupán három-négy volt spam, 2003 decemberében viszont ez a szám már tíz volt, de előfordult olyan vállalat is, amelynek teljes e-mail forgalmából 55 százalékot a kéretlen levelek tették ki. Hogy a cég alkalmazottai végül hány helikoptert vettek, arról nem szól a statisztika.