A csaknem kétmillió forintos kárpótlási pénz töredékéért, 50–100 ezer forintért gyűjtötték be olyan, zömmel idős romák adatait és aláírását, akik életkoruknál fogva jogosultak lehettek az osztrák holokauszt-kárpótlásra. Országszerte hat megyében folyik hasonló ügyben nyomozás csalás, illetve sikkasztás gyanújával. Tápiószecsőn például legalább 15 ember személyes adatait és aláírását szerezte meg egy roma férfi még tavaly ősszel. A romáknak az igénylőlapot nem kellett kitölteniük. G. Kálmán azt állította: az osztrák törvény hivatalos magyar végrehajtója, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) megbízásából toborozza a jelentkezőket. A Mazsök illetékese határozottan cáfolta, hogy bárkinek – pártnak, szervezetnek vagy személynek – ilyen felkérést adtak volna, mint mondta, minden igénylővel kizárólag személyesen tartják a kapcsolatot. G. Kálmánt nem ismerik, a férfi visszaélt a szervezet nevével.
Mint kiderült, a tápiószecsőiek esete nem elszigetelt példa, a Lungo Drom már nyár vége óta kapott olyan jelzéseket az egész ország területéről, hogy szervezett bűnbandák – esetenként ügyvédek és cigányszervezetek közreműködésével – az idős, kiszolgáltatott romák adataival viszszaélnek, kiforgatják őket járandóságukból. Több száz millió forintról lehet szó.
A RomNet tavaly október 3-án tudósított arról, hogy Piliscsabán, Apcon, Valkón, Abonyban is megjelentek csalók. A Roma Sajtóközpont információi szerint két ismeretlen csaló kereste fel a környéken élő öregeket. Személyi igazolványukból minden személyes adatot kimásoltak – mondta el a Heves megyei apci kisebbségi önkormányzat képviselője a Roma Sajtóközpontnak. Később összeszedték az idős romákat, és egy gyöngyösi ügyvédi irodába vitték őket, ahol több okiratot is aláírattak velük. A településen élő egyik kárvallott – neve elhallgatását kérve – elmondta, hogy jelentős többségük írástudatlan, ezért nem tudják, hogy valójában mit is írtak alá. Értesüléseink szerint a két csaló arra utasította az idős embereket, hogy amint értesítést kapnak a kárpótlási alaptól, a levelet felbontatlanul adják át nekik. A megbékélési alap kárpótlásával visszaélni szándékozókat azonban eddig senki nem merte feljelenteni, a hazai igényeket feldolgozó Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány pedig nem kíván foglalkozni az üggyel – olvasható a Roma Sajtóközpont tudósításában.
Miután a Lungo Drom elnöksége tudomást szerzett arról, hogy a visszaéléseknek számos vétlen áldozata van – akik a határidő eltelte miatt ma már nem érvényesíthetnék igényüket –, Farkas Flóriánt megbízta azzal, hogy országgyűlési képviselőként kezdeményezze vizsgálóbizottság felállítását, mivel a romaholokauszt-kárpótlással kapcsolatos ügyek az utóbbi években teljesen átláthatatlan szövevénnyé váltak. A bizottság tavaly decemberben meg is alakult.
– Megengedhetetlennek érezzük, hogy a nácizmus áldozatává vált hazai cigányságot bűnözői körök még a jóvátétel lehetőségétől is megfosszák – írja Farkas Flórián Medgyessy Péternek elküldött levelében, amelyben kéri a miniszterelnököt és a kormányt, hogy tegyen meg minden lehetséges diplomáciai lépést, hogy azok a személyek, akik bűnöző csoportok áldozatává váltak, a határidő letelte ellenére beadhassák kérelmüket, és hozzájuthassanak az őket megillető jóvátételhez.
Fónagy János, az Osztrák Megbékélési Alapítvány kuratóriumának tagja lapunknak úgy nyilatkozott: amennyiben a rendőrségi nyomozások során bebizonyosodik, hogy valóban léteznek olyan személyek, akik önhibájukon kívül estek el az őket megillető jóvátételtől, mindenképpen kezdeményezi az osztrák alapítványnál, hogy találjanak megoldást a helyzet méltányos rendezésére. Fónagy János szerint azonban nem valószínű, hogy tömegekről lehetne beszélni, hiszen – bár biztos adatok nincsenek – a jogosult roma túlélők száma sajnos már csak néhány százra becsülhető. Az osztrák alapítvány egyébként – tette hozzá – 2003 végéig közel 3800 személynek folyósított kárpótlást Magyarországon, több mint hárommilliárd forint értékben. A kárpótoltak között több száz roma volt. Fónagy János hangsúlyozta azt is: megítélése szerint a Mazsök minden tekintetben jogszerűen, kifogástalanul járt el a kárpótlás folyamata során. A Mazsök nem nyomozó hatóság, mindössze a „postaláda” szerepét tölti be, azaz átveszi és továbbítja a kérvényeket, és ezt kifogástalanul végezte. Mindazonáltal jelezték azt is, hogy bizonyos gondok tapasztalhatók, és az esetleges visszaélésekről Fónagy János tájékoztatta is a kuratóriumot. Az adományozó úgy ítélte meg, hogy ha néhány jogosulatlan is kap kárpótlást, nem tragédia. Az osztrákok – Európában példaértékű módon – szembenéztek múltjukkal, és anyagi áldozatot nem kímélve vállalták, hogy amennyire lehet, jóváteszik az egykori bűnöket. Érthető módon azt szerették volna, ha a folyamat semmilyen tekintetben nem sározódik be, nem vetül rá árnyék – szögezte le Fónagy János. A visszaélés gyanújára okot adó esetek, botrányok tavaly nyáron megszaporodtak, és rendőrségi feljelentések is születtek. A Mazsök jelezte azt is, hogy olyan igénylések futnak be, amelyek mintha „egy kaptafára készültek” volna.
Az osztrák alapítvány a visszaélésgyanús esetek miatt úgy döntött: a még feldolgozásra váró kérvényeket, amelyek száma több ezerre rúg, visszaküldi az igénylőknek, hogy még egyszer ellenőrizzék, és a kijelölt cigány önkormányzatoknál erősítsék meg őket. A szervezet ettől azt reméli, hogy akinek vaj van a fején, nem próbálkozik újra.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
