Míg tavaly januárban a költségvetés hiánya 44,4 milliárd forintot tett ki, addig az idei év első hónapjának költekezése ennek majdnem ötszöröse. A Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb jelentése szerint az államháztartás múlt havi hiánya elérte a 218,6 milliárd forintot: ez az összeg az éves előirányzat 23,8 százalékát jelenti. A költségvetés nagyobb összegű, egyszeri kifizetései – a Gripen vadászgépek lízingdíja, a mezőgazdasági támogatások és az autópálya-építések egy része – 90 milliárd forinttal növelték a hiányt – áll a jelentésben. Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a januári adatok csak igazolták a költségvetés „kozmetikázására” vonatkozó, még decemberben elhangzott szakértői véleményeket.
Erre utal a CIB Bank beszámolója is, amely megállapítja: a most elszámolt költségek lényegében 2003-as tételek, vagyis ezeket is hozzáadva a tavalyi számokhoz, a GDP-arányos államháztartási deficit elérte volna a 6,6 százalékot.
Ez pedig azt jelenti, hogy a pénzügyi tárca decemberi utolsó korrekciója is 27 százalékkal tért volna el a tényleges éves hiánytól. A bank jelentése egyébként irreálisnak nevezi a 2004-es költségvetési törvényben szereplő számokat is.
A PM államháztartásra vonatkozó januári előrejelzésében „50-60 milliárd forintos autópályával kapcsolatos kifizetéseket” említ a januári tételeket között. A lapunk által megkérdezett szakértők furcsának és érthetetlennek nevezték a tízmilliárdos pontatlanságot, már csak azért is, mert a tétel szintén decemberre elkönyvelendő összegnek minősül. A most bejelentett államháztartási hiány és a pénzügyi tárca deficit-előirányzatai egyébként nem tartalmazzák azt az új prognózist és kiadáscsökkentést, amelyet Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter a közelmúltban jelentett be. Mint azt megírtuk, ha a minisztériumoktól tervezett elvonások egyes tételei összeadódnak, a nettó 120 milliárd forintosnak meghirdetett megszorító csomag összességében 190 milliárdot jelent majd.
A világ második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a JP Morgan tegnapi jelentése szintén a magyar gazdasággal, illetve annak magas államháztartási hiányával foglalkozik. A beszámoló megállapítja, hogy három évvel is késlekedhet Magyarország belépése az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM árfolyamrendszerbe. A késedelmes csatlakozást az a legutóbbi Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyilatkozata indokolja, amely szerint már a rendszerbeli tagsághoz is meg kellene követelni a maastrichti feltételek teljesítését – áll a londoni elemzésben. Nemrég az Európai Központi Bank kért hazánktól jelentősebb gazdaságpolitikai kiigazítást, ám az IMF követelményrendszere most ennél is továbbment. Ismeretes: Magyarország tavalyi 5,6 százalékos államháztartási hiányával szemben az Európai Unió három százalék alatti deficitet követel meg tagjaitól. A JP Morgan szerint ezek az állásfoglalások aláássák a gyors árfolyam-csatlakozáshoz fűzött magyar reményeket, és valószínűtlenné teszik 2007 előtti belépésünket. Mint ismeretes, a pénzügyi tárca az idei vagy legkésőbb a jövő évre irányozta elő az árfolyamrendszerhez történő csatlakozásunkat.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség