Merénylet a moszkvai metróban

Újabb, másfél éven belül a negyedik, többtucatnyi áldozatot követelő véres merénylet rázta meg tegnap az orosz fővárost. Az elkövetés módja alapján feltételezhetőleg ezúttal is csecsenek által elkövetett terrorakcióról van szó, a hatóságok három „kaukázusi külsejű” személyt keresnek. Putyin Maszhadovot tette felelőssé a merényletért, és a terrorizmus elleni közös harcra szólított fel.

Harminckilenc ember vesztette életét, 122-en pedig sérülésekkel kórházba kerültek – vont mérleget a tragédiáról már az esti órákban Alekszandr Csekalin orosz belügyminiszter-helyettes. A sérültek közül 21-en súlyos állapotban intenzív osztályon vannak, így valószínűsíthető, hogy a halottak száma növekedni fog. A legfiatalabb áldozat, egy 9 éves kisfiú állapota nem ad okot aggodalomra. Többtucatnyi utas könnyű – főleg üvegcserepek okozta – sebeit a helyszínen látták el a mentők.
A robbanás a reggeli csúcs idején, moszkvai idő szerint fél kilenc után következett be egy, a központ felé haladó szerelvény második kocsijában. A metrókocsit súlyosan megrongáló robbanás után több mint ötszáz utast vezettek vagy mentettek ki a füst által elöntött alagútból, sokukat sokkos állapotban, de pánik nem tört ki. Az alagútban keletkezett tüzet két óra alatt sikerült eloltani.
A biztonsági szolgálat megállapította, hogy terrorcselekmény történt. Az első feltételezések még egy kilogramm trotilról és öngyilkos merénylőről szóltak, később azonban jelezték, hogy a metrókocsiban ötször erősebb, távirányítású pokolgép lépett működésbe, s a robbanóanyagot valószínűleg bőröndbe vagy táskába tették.
*
Három „kaukázusi külsejű” személyt – egy 30-35 éves férfit és két 20-25 éves nőt – keresnek a hatóságok , akiknek a képét a metrókamerák rögzítették. Szemtanúk szerint a férfi röviddel a robbanás előtt odament az Avtozavodszkaja metróállomás ügyeleteséhez, s nyomdafestéket nem tűrő káromkodás közepette ordította: „Ünnepetek lesz!” A robbanás az Avtozavodszkaja állomástól a Paveleckaja felé haladó szerelvényen mintegy fél kilométerre az alagútban következett be. A zsúfolt metrószerelvényben hirtelen robbanás hallatszott, majd fekete füst kezdett gomolyogni, aztán „mindenfelé holttesteket és fémdarabokat lehetett látni az alagútban” – mesélik a döbbent túlélők. „A szerelvény teli volt, ebben az időben mindenki a munkába siet” – mondta el az 51 éves Anna Kolikova, aki a felrobbantott kocsival szomszédos vagonban utazott. „A kocsikat kiürítették, de számos testcafat maradt mindenfelé” – tanúskodott Igor Luscsajev, a mentőszolgálat illetékese.
A merénylet nyomán fokozott készültségbe helyezték az orosz főváros rendőrségének teljes állományát. Növelték az utcai járőrök számát, fokozták a pályaudvarok, a metróállomások és a középületek védelmét. A város közlekedése a merénylet után teljesen bedugult, hiszen az egyik legforgalmasabb, még 1938-ban épített metróvonalról van szó, amely naponta mintegy 1,2 millió utast szállít. Az 1943-ban átadott, a híres Lihacsov autógyár szomszédságában lévő Avtozavodszkaja állomáson átlagosan 65 ezren fordulnak meg naponta, így az időpontot is figyelembe véve a helyszín szinte adta magát terrorcselekmény végrehajtására.
Moszkvai hatalmi körökben biztosra veszik, hogy terrorcselekmény történt, és az akciót a nemzetközi közvélemény figyelmét a csecsen szeparatista törekvésekre felhívni hivatott akciók sorába illesztik. A robbantás körülményeiből ítélve szakértők is a terrorcselekmény verzióját erősítik, összefüggésbe hozva azt a március közepén sorra kerülő elnökválasztással. Elemzők szerint az akció egyik célja mindenképpen a nagy esélyes Putyin tekintélyének és népszerűségének a megtépázása. Megfigyelők ezzel kapcsolatban azonban aláhúzzák, hogy a csecsen terroristáknak tulajdonított merényletek eddig inkább erősítették Putyin Csecsenföldön alkalmazott keménykezű politikájának támogatását az orosz lakosság körében.
Moszkvában felhívják a figyelmet a nemzetközi közösség terrorizmussal kapcsolatos felemás magatartására is. Mint lapunknak nyilatkozva a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező, Putyint támogató Egységes Oroszország csecsenföldi vezetője, Franc Klincevics rámutatott, az európai közösség elfelejti, hogy immár tíz éve lényegében banditákat támogat, olyanokat, mint Maszhadov vagy Baszajev, akik rátették a kezüket Oroszország egyik jogalanyára. Mint hozzáteszi, Európa tisztában van ezzel a ténnyel, az instabilitás fennmaradása azonban érdeke. Egy erős Oroszországra ugyanis nincs szüksége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a XXI. század pestisének nevezte a terrorizmust, és egyértelműen Aszlan Maszhadov volt csecsen kormányfőnek és szervezetének tulajdonította a robbantást. „Nincs szükség semmilyen közvetett bizonyítékra, pontosan tudjuk, hogy ez a terrorcselekmény Maszhadovhoz és banditáihoz kapcsolódik” – mondta. Leszögezte, hogy Moszkva soha nem fog tárgyalni terroristákkal, hanem megsemmisíti őket.
Borisz Grizlov házelnök ugyanakkor jelezte, utasította az állami duma illetékes bizottságait, hogy kezdjék meg a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló törvények megszigorítását. Dmitrij Rogozin, a duma alelnöke közölte, hogy ő személy szerint támogatná a halálbüntetés visszaállítását a különösen súlyos bűncselekményeket elkövető személyek esetében. Hozzátette, hogy megítélése szerint rendkívüli állapotot kellene bevezetni „Moszkvában és más nagyvárosokban, sőt talán egész Oroszországban”.

Vezércikk a 7. oldalon