Sorsdöntő vita Ciprusról

Pokolgép robbant tegnap reggel Mehmet Ali Talat, az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság kormányfőjének nicosiai háza előtt, de senki sem sérült meg. A robbantást mindössze néhány órával a szigetország újraegyesítésével foglalkozó tárgyalások kezdete előtt hajtották végre. A detonáció következtében kitörtek Mehmet Ali Talat kormányfő házának ablakai, és letörtek egy előtte álló fa ágai.
A miniszterelnök, aki Ciprus újraegyesítésének híve, röviddel az incidens után kijelentette: a tárgyalások folytatódnak. „Nem fordulunk vissza erről az útról” – tette hozzá a politikus, aki tegnap jelen volt Taszosz Papadopulosz ciprusi köztársasági elnök és Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetőjének tárgyalásain. A megbeszélésen a vezetők újabb kísérletet tettek, hogy megpróbálják tető alá hozni a megosztott sziget újraegyesítését május 1-jéig, Ciprus Európai Unióhoz való csatlakozásáig. A nicosiai tárgyalásokon Alvaro de Soto perui ENSZ-közvetítő is részt vesz. A különmegbízott korábban elmondta, a világszervezetnek nincs forgatókönyve arra az esetre, ha Ciprus görög és török közössége elutasítja a szigetország újraegyesítéséről kötendő megállapodást. Alvaro de Soto előzőleg találkozott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, és megbeszélést folytatott Günter Verheugen bővítési biztossal.
A tárgyalások rendkívül nagy figyelmet kapnak Ankarában is, hiszen korábban az EU több vezető tisztségviselője is úgy vélte: Ciprus kérdése komoly kihatással lehet Törökország Európához való közeledésére. Noha sokak szerint Ankara integrációja akár az EU halálát is okozhatja, a ciprusi folyamat függvényében Törökország akár már júniusban kedvező visszajelzést kaphat a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Egy török újság, a Zaman uniós forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy amennyiben a május 1-jei bővítésig megegyezés születik a ciprusi török és görög fél között a szigetország újraegyesítéséről, akkor az EU már a júniusban esedékes csúcstalálkozón határozott visszajelzést adhat a csatlakozási tárgyalások Törökország által szorgalmazott megkezdéséről.

***

-HÁTTÉR-

Végjáték előtt

Most biztosan sikerülni fog! – rebesgetik ezekben a napokban a megosztott sziget újraegyesítésében máig rendületlenül hívő ciprusiak. Persze, mondták ezt már hónapokkal ezelőtt is, amikor a zöld vonalon húzódó határ végre mindannyiuk számára átjárhatóvá vált, de a ciprusi fővárosban tegnap megkezdődött tárgyalások körülményeit ismerve talán tényleg hihető: az újraegyesítésre mindeddig sosem nyílt akkora esély, mint most. A cél pillanatnyilag nem más, mint hogy az ENSZ égisze alatt felújított tárgyalások eredményeként május elsejéig, vagyis az uniós csatlakozásig sikerüljön véget vetni az 1974 óta tartó szétszakítottságnak. Az Alvaro de Soto, Kofi Annan ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottjának bábáskodása mellett zajló tárgyalások résztvevői vasárnapig próbálják véglegesíteni az újraegyesítés tervezetét, melyet aztán a lakosság elé terjesztenek népszavazásra. Ha ez megtörténne, a végeredmény nem lenne kérdéses, hiszen már a közelmúltban lezajlott tüntetések is bizonyították: a ciprióták elszántak az egység megvalósításában. Teljes kudarc esetén a végső megoldást az jelentené, hogy a Kofi Annan által jegyzett, tizenöt hónapja elkészült, konföderációt előirányzó tervezetet bocsátanák népszavazásra.
A bonyolult tárgyalási folyamat előző felvonásának az ENSZ New York-i székhelye adott otthont, ahol kemény vitáktól és vádaskodásoktól sem mentes maratoni megbeszéléseket követően sikerült a feleknek megállapodniuk a tárgyalások felújításáról. Noha a cél egy mindenkinek kényelmes megállapodás népszavazásra terjesztése, az elmúlt időszak – összességében kudarcot vallott – egyeztetéseit alapul véve kár volna elvetni az eredeti Annan-terv esélyeit. Az elképzelés a ciprusi görög és a török közösség laza szövetségéből álló egységes államot irányoz elő, amely szerint a török rész Ciprus területének 28,5 százalékát, a görög pedig 71,5 százalékát ölelné fel. Jelenleg Törökország a sziget 36 százalékát tartja ellenőrzése alatt.
A katonai bázisaikat eddig hét lakat alatt őrző – s sok ciprusi által az 1974-ben történtekért felelősnek tartó – britek is felajánlották, hogy területeik egy részét átengednék az újjáéledő sziget lakosainak. Az ajánlat persze korántsem olyan nagylelkű, mint amennyire tűnik, hiszen ezek a területek részben úgyis feleslegessé válnak, másrészt pedig a dél-ciprusi autópálya-építések miatt félig-meddig úgyis civil területekké váltak. Ezek azonban már tényleg csak egy történelmi döntés árnyékában meghúzódó apróságok.
Igaz, a déli törvényeknek köszönhetően az északiak ezrei kaphattak már eddig is hivatalos, nemzetközileg is elismert ciprusi iratokat, amennyiben azonban a tárgyalások ismét zátonyra futnak, Aphrodité szigete hosszú időre eleshet a nemrégiben egy török lap által Nobel-díjat érőnek minősített kézfogás lehetőségétől.