Hibahatáron belüli, azaz igen csekély változást mért a decemberi adatokhoz képest a Fidesz és az MSZP versenyében a Magyar Gallup Intézet. A közvélemény-kutatás szerint az összes megkérdezett körében 32 százalékos a Fidesz támogatottsága, 21 százalékos az MSZP-é. A pártot választók között 53 százalékon áll a nagyobbik ellenzéki párt, 35 százalékon a szocialisták. A pártot választó biztos szavazókat nézve szintén az tűnik ki: 18 százalékkal többen támogatják a szövetséget, mint az MSZP-t.
A Fidesz és az MSZP mellett az összes többi pártra együttesen is változatlanul csak a lakosság kevesebb mint egytizede (nyolc százalék) szavazna egy most vasárnapi választáson: az SZDSZ-re és az MDF-re két-két százalék, a MIÉP-re, a Munkáspártra, a Centrum pártra és az együtt számolt egyéb pártokra egy-egy százalék adná voksát a teljes lakosságból. A Gallup elemzése kitér arra is: a szavazni nem szándékozók aránya kétszázaléknyit nőtt december óta, a „nem tudom” választ adóké és a nem válaszolóké pedig nem változott.
A Gallup felméréséből az is kiderül, hogy december óta ismét nőtt a Medgyessy Péter miniszterelnök munkájával elégedetlenek aránya. Most 56 százaléknyian tartoznak ebbe a kategóriába, amely – amint arra a Gallup elemzése rámutat – hosszú évekre visszatekintve a legmagasabb arány. A kormányfő munkájával „inkább elégedettek” sem voltak ilyen kevesen korábban. Az adatok azonban azt mutatják, a kabinet tevékenységével a lakosság még inkább elégedetlen: 60 százalék az elégedetlenek, s csak 27 százalék az elégedettek aránya.
Megírtuk, hogy másik három közvélemény-kutató cég ugyancsak Fidesz-előnyt regisztrált januárban. A Tárki–Századvég mérése szerint 12 százalékkal, a Szonda-Ipsos kutatása alapján nyolc százalékkal vezet a nagyobbik ellenzéki párt az MSZP előtt az öszszes megkérdezett körében. A Medián adatai alapján a biztos szavazók 45 százaléka a Fideszt támogatja, 31 százalékuk az MSZP-t.
A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények kapcsán lapunk több politológus véleményét is kikérte.
***
Gallup: Rekordok
- Az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében 21 százalék.
- A valamilyen pártot választók körében a Fidesz támogatottsága 53 százalék.
- A pártot választó biztos szavazók körében a Fidesz 54 százalékos támogatottságot ért el.
- A miniszterelnök a felnőtt lakosság 56 százaléka szerint rosszul látja el feladatát.
- A valamilyen pártot választók aránya mindössze 61 százalék.
- A pártot választó biztos szavazók aránya csupán 47 százalék.
- A bizonytalanok aránya 39 százalékra emelkedett.
Török Gábor politológus: Mára nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a kabinet gazdaságpolitikájának következménye a nagy pártok versenyének jelenlegi állása. A kormányváltás óta két alkalommal szenvedett el „közvélemény-kutatási vereséget” az MSZP. A mostani Fidesz-fölény oka, hogy a választók szembesültek a kormány beváltatlan ígéreteivel, az áremelésekkel, megkapták első közüzemi számláikat, és egyfajta gazdasági válságtematika uralta el a híreket. Az ellenzék által hangoztatott „baj van” politikai üzenetre pedig maga a kormány is ráerősített. A pénzügyminiszter-váltás, mint minden hasonló tárcavezető-csere, azt üzeni: valami eddig nem ment jól. Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter ráadásul eddigi megszólalásaival mindent megtett azért, hogy ezt a vélekedést maga is megerősítse, hiszen állandóan megszorításokról, takarékosságról beszél. A kormánynak, illetve az MSZP-nek sikerült elérnie, hogy mostanra nincs olyan ember az országban, aki ne tudna a gazdasági problémákról. Az adatok azt mutatják, 2003-ban változás történt: amíg korábban főként az ideológiai jellegű viták befolyásolták a pártok versenyének kimenetelét, tavaly nyár óta ezt a szerepet a gazdasági kérdések megítélése vette át. Ezt igazolja az is, hogy a korábban a háttérben tevékenykedő Draskovics Tiborról immár igen magas ismertséget mutattak ki a felmérések.
Giró-Szász András politikai szakértő: A januári közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy szétnyílt a két nagy politikai párt népszerűségét mutató olló, a Magyar Szocialista Párt támogatottsága esik, a Fideszé növekszik. Ez sokkal inkább a Medgyessy-kormány felelőtlen politizálásának tudható be, mint az ellenzék hatékony fellépésének. Amíg az előző fél évben a kormányoldal rendre visszaverte az ellenzék koncepciótlan kormányzásról szóló bírálatát, januárra a pénzügyminiszter-cserével és Draskovics Tibor kijelölt tárcavezető nyilatkozataival gyakorlatilag beismerték: a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum joggal kritizálta a kabinet fiskális és gazdasági politikáját. Mostanra a közvélemény előtt nyilvánvalóvá vált az MSZP, illetve a kabinet „kormányzásképtelensége”. Szerintem az is sokat nyom a latban, hogy a romló gazdasági mutatók következményeit már a saját bőrükön érzik az emberek. A Medgyessy-kormány hibájának tartom, hogy képtelen szembenézni a problémákkal, halogató taktikát alkalmaz – erre példa a múlt heti parlamenti ülés is. Meggyőződésem, hogy a hibák kiküszöbölésének másik gátja a kormány felépítésében leképeződő, MSZP-n belüli erőcsoportok közötti rivalizálás, amelyekkel Medgyessy Péter miniszterelnök kénytelen alkukat kötni.
Lakner Zoltán politológus: A legfrissebb pártpreferencia-adatokból az olvasható ki, hogy megindult a nyáron az MSZP-től elpártolt és az azóta a bizonytalan szavazók táborát erősítő választópolgárok átszivárgása a Fideszhez. Így most a nagyobbik ellenzéki párt esetében valós pozíciójavulásról beszélhetünk. Ennek oka a gazdaság állapotáról látható kép, valamint az, hogy az emberek nem érzik a kabinet megmozdulásaiban a helyzet javítására irányuló törekvést. Ugyanakkor úgy hiszem, volt már rosszabb helyzetben a magyar gazdaság, ám mostanra olyannyira eluralkodott a közvéleményben a „nem ezt ígérték” vélekedés, hogy ez a pártpreferencia-mérésekben tételesen kimutatható. Az MSZP támogatottsága csökkenésének okát részben abban látom, hogy rossz a kormányzat kommunikációja. Sajátosak a pénzügyminiszter-csere körülményei is. Azon túl, hogy maga a miniszterváltás sem számít biztató üzenetnek, nem igazán meggyőző, amint a kabinet, illetve a leendő pénzügyi tárcavezető hosszú ideje csak keresgéli a megszorítás fedezetét. A szocialisták népszerűségvesztésének az is az oka, hogy a száznapos program következtében igen nagy volt az MSZP támogatottsága, ezzel magasra került a mérce, most azonban az emberek attól tartanak: amit akkor kaptak a kormánytól, most visszaveszik tőlük.
