Válságban a felvidéki oktatás

Szlovákiában január elsején életbe lépett az iskolák finanszírozásáról szóló jogszabály, amely a normatív támogatási rendszert vezeti be. Az oktatási tárca azonban még csak most tette közzé, milyenek lesznek a fejkvóták az általános és középiskolák, illetve gimnáziumok esetében. A közzétett támogatás mértéke egyenesen megdöbbentette az iskolákat fenntartó helyi és megyei önkormányzatokat.

Az általános iskolák országos átlagban mintegy 23 ezer koronára, azaz csaknem 140 ezer forintra számíthatnak diákonként, a középiskolákban és gimnáziumokban ennél mintegy 10 ezer koronával többet kapnak az önkormányzatok, illetve az iskolák. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége az elmúlt évek átlagai alapján az iskolák zavarmentes üzemeltetésére a meghatározott összegnél általában ötezer koronával, azaz mintegy 32 ezer forinttal számított többre, diákonként. A bírálatra az oktatásügyi tárca áttételesen reagált, amikor is Martin Fronc miniszter elmondta: ésszerűsítésre lesz szükség, azaz a polgármestereknek és az önkormányzati testületeknek el kell dönteniük, fenntartják-e iskolájukat, vagy szövetkezve a szomszédos településekkel, összevonják azokat. A tárca szerint Szlovákiában már most is túl sok oktatási intézmény van, a következő években a diákok száma tovább csökken a demográfiai hullám miatt, ezért indokolatlan sok iskola működése.
A normatív támogatás összegének meghatározásakor a minisztérium figyelembe vette a vegyesen lakott területek gondjait, ahol a gyerekek a szlovák és a kisebbségi iskolák között választhatnak, ezért a kisiskolák több pénzre, mintegy 31 ezer koronára, azaz 190 ezer forintra számíthatnak, ám ez sem elég. Kvarda József, a Magyar Koalíció Pártja elnökségi tagja, aki egy csallóközi település, Csenke község polgármestere is egyben, lapunknak nyilatkozva elmondta: a falu óvodáját és elemi iskoláját negyven-negyvenöt gyermek látogatja évente, a meghatározott támogatás a bérekre sem elégséges. Országosan mintegy kétszáznegyven magyar tanítási nyelvű iskolának csaknem negyven százaléka van hasonló helyzetben, ami azt jelenti, hogy a felvidéki magyar oktatásügy újra krízishelyzetbe került, ezúttal nem politikai nyomás, hanem gazdasági ellehetetlenülés miatt. Kvarda szerint az iskolák megszüntetése, illetve összevonása vélhetően azt eredményezi majd, hogy az utazásra kényszerülő kisdiákokat szüleik nem magyar, hanem szlovák iskolába járatják majd.
***
Elküldött jegyzék. A szlovák külügyminisztérium az előzetes híreknek megfelelően pénteken eljuttatta Magyarország pozsonyi nagykövetségére azt a diplomáciai jegyzéket, amely a kisebbségek kölcsönös támogatásáról szóló kormányközi egyezményt tartalmazza. Az aktussal gyakorlatilag életbe lépett a felvidéki magyarokkal kapcsolatban is a kedvezménytörvény. A felvidéki magyar szülők és pedagógusok szövetsége bízik abban, hogy a magyar kormány rugalmasan intézkedik, ezáltal még az év első felében megkaphatják a szülők az azt oktatói-nevelői támogatást, amelyre már az iskolai év megkezdésekor, tavaly szeptemberben számítottak. (N. S.)