Jótékony hatással volt a magyar gazdaságra is az USA gazdasági növekedése és a fejlődő országok hosszú ideje nem tapasztalt dinamizálódása – derül ki a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. legfrissebb tanulmányából. A konjunktúrajelentés megállapítja: amenynyiben hazánk gazdasági növekedése idén megfelelően felgyorsul, úgy év végére lényegében elérjük a 2002-es fejlődés szintjét.
Az intézet felmérésében arra figyelmeztet, hogy a fiskális és monetáris folyamatokat, valamint a pénzpiacokat illetően most jóval nagyobb óvatosságra van szükség. A jelentés szerint tavaly a makrogazdasági és a külső-belső egyensúlyi helyzet romlása, valamint a hibás gazdaságpolitika többször is előidézte a külföldi befektetők távolmaradását a magyar piactól. A hazánktól elfordult beruházók bizalma ugyan visszatérni látszik, ám a befektetők csak növekvő hozamok mellett voltak hajlandók finanszírozni a magyar költségvetést.
*
A bizalom visszanyeréséről szólva Palócz Éva, az intézet igazgatója kijelentette: nem kedvez Magyarország megítélésének, s az instabilitás képét adja a külpiac felé, hogy jelenleg ilyen magas a jegybanki alapkamat. A magas kamatszínvonalnak növekedéskorlátozó hatása van, ezenkívül az államháztartás finanszírozását is jelentősen megdrágítja – hangsúlyozza a jelentés, amely szerint az eddigi stabilizációs időszak túl rövid ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: véget ért az elmúlt másfél év kiszámíthatatlan pénzpiaci ingadozása.
Mint ismert, hazánk – az előirányzott 720 milliárd forint helyett – majdnem 900 milliárd forintot kénytelen idén adósságszolgálatra, illetve kamatfizetésre fordítani. A Kopint-Datorg jelentése megemeli az államadósságra megadott januári előrejelzés mértékét: az intézet munkatársai immár 59,5 százalékos eladósodottságot jeleznek előre, ez az érték mindössze fél százalékkal marad el az Európai Unió által meghatározott hatvan- százalékos maximumtól. A kelet- és közép-európai csatlakozó országok közül jelenleg hazánknak legnagyobb az eladósodottsága.
A felmérés szerint a decemberben és januárban még drámainak tűnő gazdaságpolitikai helyzet ma kedvezőbbnek mutatkozik, azonban a forint- és állampapírpiac megnövekedett ingadozása a szokásosnál is bizonytalanabbá teszi az előrejelzéseket. A magyar valuta árfolyama most nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint fél évvel ezelőtt, a különbség ugyanakkor az, hogy a forint jövőbeni alakulásával kapcsolatban lényegesen megnőtt a kiszámíthatatlanság. Különösen igaz ez a hoszszú távú előrejelzésekre, amelyeknek még az irányuk is elbizonytalanodott – állapítja meg a beszámoló.
A korábbinál kedvezőtlenebbre fordultak az inflációs kilátások, ezért a Kopint-Datorg 6,6 százalékra emelte az éves árdrágulás előrejelzését. A januári prognosztizáció módosításának oka, hogy az idei év elején a pénzromlás számottevően felgyorsult mind az előző hónapokhoz, mind pedig a múlt év azonos időszakához képest. Az áremelkedések legnagyobb részét az áfakulcs megemelése és átsorolása, valamint a jövedéki adó ismételt növekedése okozta, de kiemelkedő, tizenhat százalékos drágulás történt a gyógyszerek és az egészségügyi termékek esetében is. Az intézet kimutatásai szerint az inflációt meghaladó mértékben növekedtek a hatósági árak és a piaci szolgáltatások is. A Kopint-Datorg hangsúlyozza: bár a szabályozott árak az év elején általában nagyobb mértékben nőnek, mégis régen nem mutatkozott már ekkora különbség, mint az idén. A számítások azt mutatják, hogy a villamos energia, a gáz és a víz árának idei emelkedése még nem jelent meg teljes mértékben a januári– februári számlákon, így ez a márciusi és áprilisi drágulást is befolyásolhatja. A felmérés megjegyzi: elgondolkodtató a közlekedési és szállítási szolgáltatások 7–11 százalékos drágulása, mivel az üzem- és kenőanyagok ára lényegében az egy évvel ezelőtti szinten áll.
Túl gyors volt ahhoz, hogy józan legyen
