Ha csak pár héttel ezelőtt is arról kérdeztek volna, mekkora az esélye annak, hogy még a júniusi európai parlamenti választások előtt megegyezés születhet az alkotmányról, meglehetősen szkeptikus lettem volna. Azóta azonban újrakeverték a kártyákat – jelentette ki beszédében Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter, utalva egyúttal a spanyolországi eseményekre, illetve az új spanyol kormány azon kijelentésére, miszerint Madrid nem kíván továbbra is kerékkötője lenni a megállapodásnak. A néppárti tanácskozáson felszólaló osztrák külügyminiszter asszony – aki egyúttal az Osztrák Néppárt (ÖVP) államfőjelöltje is – közölte, hogy a regionális partnerség részeként a héten találkozott lengyel kollégájával, akinek részéről nagyfokú kompromiszszumkészséget tapasztalt.
Decemberben azért szakadtak meg az alkotmányozási tárgyalások, mert Spanyolország és Lengyelország ragaszkodott a szavazati súlyoknak a nizzai szerződésben rögzített formulájához, a tagállamok többsége viszont a kettős többség elven alapuló szavazati rendszert favorizálta. Az alkotmányozási folyamattal, illetve a ma kezdődő uniós csúccsal kapcsolatban Edmund Wittbrodt, a konvent egykori tagja lapunknak nyilatkozva két lehetőséget tartott elképzelhetőnek. Ezek közül az egyik, hogy egy darabig elhalasztják a döntést az alkotmányról, a másik pedig, hogy megtalálják a megfelelő számokat a kettős többségi rendszerben. A lengyel ellenzéki politikus véleménye szerint a többek által felvetett és támogatott 55-55 százalékos formula Varsó számára is elfogadható lenne. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy javaslat elfogadásához az uniós tagállamok és az EU népességének 55 százaléka szükségeltetne. Edmund Wittbrodt szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Varsó változtatott eddigi álláspontján. Ugyanakkor úgy vélte, a kormány készen áll arra, hogy kompromisszumot találjanak a még nyitott kérdésekben.
Az osztrák külügyminiszter tegnapi felszólalásában egyébként óva intett attól, hogy a szavazati súlyokról folyó vita teljesen háttérbe szorítsa a biztosok számáról folytatott diskurzust. (Ausztria az alkotmányozási vitában – Magyarországhoz hasonlóan – mindvégig az egy ország – egy biztos elvet támogatta.) Benita Ferrero-Waldner ismét kifejtette, hogy nem támogatja az úgynevezett kétsebességes Európa gondolatát. – Nem gondolom, hogy ez jó jelzés lenne éppen akkor, amikor tíz ország, amely olyan sokáig várt a történelmi pillanatra, hamarosan az Európai Unióhoz csatlakozik – hangsúlyozta az osztrák diplomácia vezetője. A mai csúcstalálkozón egyébként az EU-tagállamok és a csatlakozó országok szorosabbra zárják soraikat a terrorizmus elleni harcban. A nemzetközi terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés ügye a csaknem 200 halálos áldozatot követelő madridi merényletek miatt kerül a figyelem középpontjába a másfél napos csúcson, amelynek napirendjén eredetileg nem is szerepelt volna. A támadások azonnal mozgósították az uniós intézményeket, amelyek közül az Európai Bizottság már a múlt héten nagyon részletes és konkrét cselekvési programtervezetet terjesztett elő. Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a miniszterek tanácsa pedig a napokban a bizottság és a soros ír elnökség javaslatai alapján két (bel- és igazságügyi, illetve külügyminiszteri) összetételben is tárgyalt a követendő stratégiáról. A tagállamok között gyakorlatilag teljes egyetértés alakult ki abban, hogy nem új jogi eszközök vagy intézmények létrehozására, hanem a rendőrség, valamint a biztonsági és hírszerző szolgálatok közötti hatékonyabb és operatívabb együttműködésre van szükség a meglévő keretek jobb kihasználásával. Az állam- és kormányfők valószínűleg jóváhagyják továbbá azt az elképzelést, amely szerint a tagállamok hírszerző szervei közötti együttműködést egy elszámolóház típusú rendszer kialakításával kellene hatékonyabbá tenni.
Magyar–magyar együttműködés
