Nyitott kaput döngetve

Móser Zoltán
2004. 03. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a castrum kapuja. A kapuszárnyak nyitva vannak. Fenn a bástyán kőhajítók. Vagy vízmerítők? Lovainkon fölvágtatunk a belső várba. E kép mellé ezt a szöveget szánta a költő Vasadi Péter, ha a tervezett közös albumunk megjelenik. A képeskönyv ugyan elkészült, de az összes költői szöveg kimaradt, s most már csak én tudom, hogy melyik kép mellé milyen aláírás, verset sejtető idézet került volna.
A mellékelt kép a fehérvári polgárok (latinok) 1249-es oklevelén található pecsét egy részletét mutatja. Kubinyi András 1972-es tanulmányából tudom, hogy a királyi város, az urbs „első” eredetiben fennmaradt, általunk ismert oklevele későbbi, 1270. március 16-án kelt. Intitulatióval (az oklevélkiadó nevével és címével) kezdődik: „Nos comes Egidius iudex castri Albensis et duodecim iurati ac universi cives castri eitusdem” – azaz a fehérvári vár bírája, esküdtjei és polgárai adták ki. Ez az intitulatio azonban látszólag ellentmond az oklevélre függesztett pecsét feliratának: S*LATINORVM*CIVIVM*ALBENSIVM. Mivel pedig a pecsétek feliratai általában a pecsét tulajdonosának nevét és címét adják meg, ez az ellentmondás lehetőséget ad további következtetésekre. Felirata alapján a pecsét még abban a korban keletkezhetett, amikor a latinok még nem töltötték be a Vár bírája és esküdtjei tisztét, tehát feltétlenül meg kellett előznie a budai külvárosból a Várba telepítésüket, azaz a század 40-es éveinek végét.
A pecsét keletkezését azonban még korábbra kell helyeznünk, valószínűleg 1237 előtt keletkezhetett. „A kör alakú, 56 mm átmérőjű pecsét, amelyet 1270-ben természetes színű viaszba nyomtak, és hasonló színű fészekben elhelyezve függesztettek az oklevélre, háromtornyú, két széttárt kapuszárnyú várat ábrázol. A szimmetrikus elrendezésű pecsétképen a középső, a kaputorony, magasabb a két szélsőnél. Mindkét kisebb tornyon egymással szembe állítva egy-egy gémeskúthoz hasonló szerkezetet látunk.”
Sajnos nehéz megállapítani, hogy mik lehettek ezek a gémeskutak. Talán valami hajítószerkezetet akartak ábrázolni, de az is lehetséges, hogy emelődaruk voltak. Vagy vízmerítők? Nem tudjuk, s ezért maradjon ez a kérdés továbbra is nyitott, mint a castrum kapuja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.