Gőzerővel folyik a biomassza- projekt a PannonPower Holding Rt.-nél, közismertebb nevén a pécsi hőerőműben. A tervek szerint nyár végére készül el az a csaknem 9 milliárd forintos beruházás, melynek során az erőmű jelenleg szénportüzelésű 10. számú kazánját biomassza-tüzelésűvé építik át. Az elképzelések szerint a kazánt szén helyett fával, illetve faaprítékkal fűtenék, a későbbiekben azonban a mezőgazdasági szerves hulladékot is ugyanúgy felhasználnák.
– A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része a biomassza – mondta el kérdésünkre Braun Attila, a PannonPower Rt. energetikai igazgatóhelyettese. A fűtéshez szükséges alapanyagot mégis kizárólag a környező erdőkből szerezné be a társaság, erre már előzetes megállapodásokat is kötöttek a Mecseki Erdészet Rt.-vel, illetve a Somogyi Állami Erdészettel.
– A biomassza alapú tüzelés gyakorlatilag két fő tüzelőanyaggal képzelhető el, az egyik a fás szárú növények energetikai hasznosítása, a másik pedig a lágyszárú növények (például az energiafű, energianád) felhasználása – mutatott rá Braun, hozzátéve: hazánkban egyelőre a fatüzelés a realitás. A PannonPower honlapján olvasható, hogy minimum 90 százalékban használnának keménylombos tűzifát, s a tüzelőanyag 70 százalékát vasúton, 30 százalékát pedig gépkocsival szállítanák az erőműbe. – Az erdészetek a törvényileg szabályozott erdőgazdálkodás mellett ki tudják elégíteni a biomasszablokk tüzelőanyag-igényét. A biomasszablokk miatt nem kell több fát kivágni, mint a korábbi években. Az erőmű hosszú távú szerződése és a garantált magas faár gazdaságilag stabilizálja majd az erdészeteket – magyarázta lapunknak Braun Attila. Kifejtette: a fa alapú biomassza-tüzelés környezetbarát, mert megújuló energiahordozón alapul, s a fa elégetése kevéssé terheli a környezetet, különösen, ha a széntüzelés emissziójához hasonlítjuk. Pécsett a biomassza-tüzelésű blokk nem bocsát majd ki kén-dioxidot, a nitrogén-dioxid-kibocsátás a korábbi kétharmadára, a porkibocsátás pedig az elmúlt évek adatának harmadára csökkenne. Megtudtuk azt is, hogy a környezetvédelmi tárca 400 millió forint kamattámogatást nyújt a beruházáshoz.
A biomasszaprojektnek azonban nem mindenki örül felhőtlenül, különösen a faipari szakemberek nem, akik szerint lehetetlen helyzetbe kerülnek akkor, ha a hazai erőművek biomasszával akarnak energiát előállítani. Emiatt akadozni fog a lakosság tűzifaellátása és az export is. Szántó Dezső, a Mohácsi Farost (Mofa) Rt. elnöke a Dunántúli Napló által szervezett tavaly év végi pécsi kerekasztal-beszélgetésen a PannonPower fejlesztésével kapcsolatban úgy vélte: elindult egy program úgy, hogy megelőzően nem készült semmiféle felmérés arról, mi lesz a hatása a faiparra, a lakosság tűzifaellátására, az exportra. – A próbálkozások, hogy beszéljünk az érintettekkel e kérdésről, nem sok sikert hoztak – mondta Szántó. Illyés László, a Mecseki Erdészeti Rt. vezetője azonban úgy érvelt: korábban túlkínálat volt ezen a piacon, ennek megfelelően a számukra kedvezőtlen árviszonyok és ciklikus mennyiségi igények érvényesültek.
Szántó Dezső szerint jelenleg három olyan beruházás folyik – Szigetváron, Mátészalkán és Papkeszin –, amelyik gyakorlatilag tűzifát használ majd el. Kísérleti jelleggel már működik a kazincbarcikai erőmű. Tervbe vették Körmend, Szombathely, Balassagyarmat, Szentendre, Tata és Ajka erőműveinek átállítását biomasszaüzemre. A szakember számítása szerint évente összesen 770 ezer tonna, azaz 1,2 millió köbméter tűzifa ég majd el az erőművek kemencéiben.
– Az úgynevezett zöldáramra érvényes szabályozás nemcsak a nagy erőműveket ösztönzi, hogy ilyen módon állítsanak elő villamos energiát, hanem több olyan kisebb projekt is folyamatban van, ami még semmiféle nyilvántartásban nem szerepel – mutatott rá Szántó Dezső, emlékeztetve arra, hogy már az elmúlt télen is hiány volt a tűzifából. Szerinte a többlet faanyagigényt csak nagyobb kitermeléssel, a jövőben pedig a telepítés támogatásával lehet kielégíteni. – Úgynevezett ültetvényerdőket kell kialakítani, amelyekről gyakorlatilag mindenki csak beszél, de szinte semmi nem történik – vélekedett, leszögezve: az a baj, hogy ezekre a kormányzat által erőltetett átalakításokra nem a biomassza kifejezés illene, hanem egyszerűen fatüzelésről van szó, amit már elég régen feltalált az emberiség. Úgy összegezte gondolatait: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendeletével elinduló és megújuló energiaprogram keretében a biomassza felhasználása kiemelt hangsúlyt kapott, mely sajnos a hazai gyakorlatban a feldolgozóipar számára értékes faanyag felhasználását, elégetését jelenti.
A Magyar Tudományos Akadémia erdészeti bizottságának faanyag-tudományi albizottsága készített is a témában egy tanulmányt, amely szerint a megnövekedett tűzifaigényre Magyarországon nincs fedezet.
A kutatók rámutattak: a magyar erdőkben évente 12 millió köbméter fanövekmény keletkezik, amelyből elsősorban természetvédelmi okokból 9 millió köbméter lenne kitermelhető. Ebből hosszú ideje gyakorlatilag hétmillió köbméter faanyag termelődik ki évente, de ez a ráta is magasnak számít az európai összehasonlításban. A hétmillió köbméterből mintegy másfél millió vágási apadékként az erdőben marad, a hasznosított faanyag így 5,5 millió köbméter. Ebből megközelítőleg 3,5 millió köbméter az az anyag, amely rostfa, tűzifa, illetve papírfa céljára hasznosul. Azonban az áramszolgáltató erőművek új igénye 1,3–1,5 millió köbméter, a hőszolgáltatók eddig megismert programjáé pedig 150 ezer köbméter. A falemezipari vállalatok vezetői tavaly márciusban, a földművelésügyi miniszternek írt levelükben leszögezték: egy kiegyensúlyozott piacon a 30-40 százalékos többletigény megjelenése alapvetően befolyásolja a piac működését és előrevetíti a piaci zavarok bekövetkezését.
Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója úgy látja: természetvédelmi kockázata is van az elszaporodó biomasszaerőmű-beruházásoknak, bár nagyon fontos tény, hogy végre megindult a megújuló forrásokból előállított, környezetbarát energia termelése. – Nem az energiaipart kell okolni, amiért kihasználja a kedvező állami szabályozást. Azt kellene elérni, hogy a rendelkezésekkel inkább a mezőgazdasági biomassza felhasználását ösztönözzék – mutatott rá a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. Hozzátette: persze sokkal nehezebb feldolgozni a nyesedéket és a venyigét, mint egyszerűen méterfát vásárolni. Szerinte az erdészetek megnövekvő megrendelései új kihívást jelentenek a természetvédelmi szakembereknek. – Végre a valóságban is el kellene indítani az erdőtelepítési programot, amelynek az ügye ma elfogadhatatlanul roszszul áll. Több pénzre és jobb programra lenne szükség, s az állami támogatásokat főként természetvédelmi szempontból értékes erdők megőrzésére kellene fordítani – mondta.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
