Az úgynevezett települési beköltözési korlátozás egy új jogi eszköz. Az erről szóló törvény 2025. július elsején lépett hatályba, és lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok – a helyi közösség önazonosságának védelmére hivatkozva – rendeletben szabályozzák, kik, milyen feltételekkel költözhetnek be a településükre.
Az elgondolás lényege, hogy a helyi közösségek megóvhassák saját karakterüket, hagyományaikat, életmódjukat, illetve, hogy megakadályozzák a spekulatív ingatlanvásárlásokkal járó nem kívánt hatásokat, például az ingatlanár-növekedést vagy a lakosságszerkezet változását.
Nem kötelező bevezetni
Fontos, hogy a törvény nem ír elő kötelező korlátozást, hanem egyszerűen csak lehetővé teszi, hogy az adott helyi közösség döntse el, akarja-e ezt az eszközt alkalmazni.
Lehetőség nyílt az önazonosság védelmére
A beköltözési korlátozás, hivatalos nevén a helyi önazonosság védelméről szóló törvény olyan jogi eszközöket ad az önkormányzatok kezébe, amelyekkel szabályozhatják az újonnan betelepülni kívánók lehetőségeit:
- Az önkormányzat rendeletben meghatározhatja, hogy kik minősülnek betelepülőnek. Például az olyan természetes személy, aki korábban nem rendelkezett ott lakcímmel vagy ingatlannal.
- Az új beköltözők számára bizonyos feltételek előírhatók, például büntetlen előélet, korábbi lakcím megszüntetése.
- Az ingatlanvásárláshoz vagy lakcím létesítéséhez hozzájárulás fizetését is előírhatják.
- Elővásárlási jog érvényesíthető a helyi lakosok vagy az önkormányzat részére.
- A szabályozást nem feltétlenül kell az egész településre érvényesíteni.
- A jogszabályt nem lehet utólag, már lezárt ingatlanügyletekre alkalmazni.
- Vannak kivételek, például a csok-támogatással vásárlók, illetve állami és önkormányzati alkalmazottak esetén a törvény mentességet biztosíthat.
Balatonföldvár gyorsan lecsapott a lehetőségre
A Balaton-parti települések közül először Balatonföldvár hozott önazonossági rendeletet, amelynek preambulumában a következőt hangsúlyozzák:
Célja a helyi közösség szempontjából alapvető fontosságú – a települést alapító Széchenyi-család teremtette hagyományok, mint önazonosságot alkotó – védelemre érdemes települési értékek megőrzése.
A rendelet november 5-én lép hatályba, a hozzájárulás mértéke pedig az adásvételi szerződésben foglalt vételár két százaléka, ha a betelepülőre nem vonatkozik a törvényben meghatározott mentesség. Az ingatlanhirdetéseket figyelve az látható, hogy a településen jelenleg eladásra kínált mintegy 160 ingatlan közül a legolcsóbb 30 millió forintba kerül, a legdrágább 446 millióba, az átlagár 107 millió forint.
Ha tehát valaki egy ilyen átlagos ingatlant kíván megvásárolni, akkor további 2,1 millió forintot kell befizetnie az önkormányzat számlájára,
ha pedig a vásárló nem teljesíti a rendeletben foglalt feltételeket az ingatlanszerzés során, a polgármester „jogellenes betelepülés” címen a vételár 0,2 százalékát kitevő bírságot szab ki.
