A neki megítélt kémiai Nobel-díjat két tudós nem vehette át: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására. A második világháború után már csak a díjjal járó érmet és diplomát vehették át, a pénzösszeget – az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt – már nem kapták meg.
Öt magyar tudós a kémiai Nobel-díj történetében
Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek. Az 1943. évit a Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.
1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért. 1994-ben az Egyesült Államokban élt Oláh Györgynek a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért ítélték oda, míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc) az ubikvitin közvetítette fehérjebontás felfedezéséért megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat.
Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai
- 2015 – A svéd Tomas Lindahl, az amerikai Paul Modrich és a török–amerikai Aziz Sancar a DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért.
- 2016 – A francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa a molekuláris gépek kutatásáért, olyan kontrollálható mozgású molekulák kifejlesztéséért, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat.
- 2017 – A svájci Jacques Dubochet, a német–amerikai Joachim Frank és a brit Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott krio-elektronmikroszkópia megalkotásáért.
- 2018 – Az amerikai Frances H. Arnold és George P. Smith, valamint a brit Sir Gregory P. Winter a fehérjék kutatásában elért eredményeikért.
- 2019 – Az amerikai John B. Goodenough, a brit–amerikai M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért.
- 2020 – A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 „genetikai olló” kifejlesztéséért.
- 2021 – A német Benjamin List és a brit–amerikai David MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért.
- 2022 – Az amerikai Carolyn R. Bertozzi, a dán Morten Meldal és az amerikai K. Barry Sharpless a gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért.
- 2023 – A francia–amerikai Moungi Bawendi, az amerikai Louis Brus és az orosz Alekszej Jekimov a kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért.
- 2024 – Az amerikai David Baker és John M. Jumper, valamint a brit Demis Hassabis a fehérjékkel kapcsolatos felfedezéseikért.
Borítókép: A 2025-ös kémiai Nobel-díj nyertesei (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!