Japán, brit és amerikai kutatók a kémiai Nobel-díj idei nyertesei

Az idei kémiai Nobel-díjat a fémorganikus térhálók kifejlesztéséért ítélték oda, a díjjal járó 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) egyenlően osztják szét a nyertesek között.

Az idei kémiai Nobel-díjat a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményekért ítélték oda, a díjat Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja – közölte szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Stockholmban.

Nyilvánosságra hozták a 2025-ös kémiai Nobel-díj nyerteseit. Fotó: AFP/Fredrik Sandberg

A három tudós a nyolcvanas évek végén olyan molekuláris szerkezeteket hozott létre, amelyek nagy porozitásúak, és amelyeken keresztül gázok és más vegyi anyagok áramolhatnak. 

Ezek az úgynevezett fémorganikus térhálók alkalmasak bizonyos anyagok megkötésére és tárolására. Felhasználhatók a sivatagi levegőből vízgyűjtésre, a szén-dioxid megkötésére, mérgező gázok tárolására vagy kémiai reakciók katalizálására

– olvasható az akadémia közleményében.

A Nobel-díjjal járó 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) a tudósok között egyenlő arányban osztják el. A díjat a szokásoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

 

Érdekességek a kémiai Nobel-díj korábbi kitüntetettjeiről

A kémiai Nobel-díjat legfiatalabban 1935-ben az akkor 35 éves francia Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 97 évesen pedig 2019-ben az amerikai John B. Goodenough nyerte el, aki valamennyi Nobel-díjas között korrekorder.

A kitüntetettek között nyolc nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, az izraeli Ada Jonat 2009-ben, az amerikai Frances H. Arnold 2018-ban, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna 2020-ban (ekkor első alkalommal osztoztak kizárólag nők egy tudományos Nobel-díjon), 2022-ben pedig az amerikai Carolyn Ruth Bertozzi nyerte el az elismerést.

Marie Curie 1903-ban (férjével, Pierre Curie-vel megosztva) a fizikai Nobel-díjat is megkapta, így ő az egyetlen kétszeres Nobel-díjas nő, és az összes kitüntetettet tekintve is az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést. Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A neki megítélt kémiai Nobel-díjat két tudós nem vehette át: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására. A második világháború után már csak a díjjal járó érmet és diplomát vehették át, a pénzösszeget – az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt – már nem kapták meg.

 

Öt magyar tudós a kémiai Nobel-díj történetében

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek. Az 1943. évit a Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért. 

1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért. 1994-ben az Egyesült Államokban élt Oláh Györgynek a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért ítélték oda, míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc) az ubikvitin közvetítette fehérjebontás felfedezéséért megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai

• 2015 – A svéd Tomas Lindahl, az amerikai Paul Modrich és a török–amerikai Aziz Sancar a DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért.
• 2016 – A francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa a molekuláris gépek kutatásáért, olyan kontrollálható mozgású molekulák kifejlesztéséért, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat.
• 2017 – A svájci Jacques Dubochet, a német–amerikai Joachim Frank és a brit Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott krio-elektronmikroszkópia megalkotásáért.
• 2018 – Az amerikai Frances H. Arnold és George P. Smith, valamint a brit Sir Gregory P. Winter a fehérjék kutatásában elért eredményeikért.
• 2019 – Az amerikai John B. Goodenough, a brit–amerikai M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért.
• 2020 – A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 „genetikai olló” kifejlesztéséért.
• 2021 – A német Benjamin List és a brit–amerikai David MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért.
• 2022 – Az amerikai Carolyn R. Bertozzi, a dán Morten Meldal és az amerikai K. Barry Sharpless a gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért.
• 2023 – A francia–amerikai Moungi Bawendi, az amerikai Louis Brus és az orosz Alekszej Jekimov a kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért.
• 2024 – Az amerikai David Baker és John M. Jumper, valamint a brit Demis Hassabis a fehérjékkel kapcsolatos felfedezéseikért.

Borítókép: A 2025-ös kémiai Nobel-díj nyertesei (Fotó: AFP)