Három tudósnak ítélték oda idén a fizikai Nobel-díjat

A kvantummechanikai kutatásaikért vehetik majd át a rangos elismerést.

Fotó: Christine Olsson Forrás: MTI/AP/TT Hírügynökség

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben” a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós eredményei lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére, beleértve a kvantumkriptográfiát, a kvantumszámítógépeket és a kvantumérzékelőket.

A kitüntetés 11 millió svéd koronával (388 millió forinttal) jár, amelyet a tudósok között egyenlő arányban osztanak fel. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjasokat hétfőn jelentette be a Nobel-bizottság. Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért kapják a rangos elismerést.

Érdekességek a fizikai Nobel-díjról és kitüntetettjeiről

A fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 119. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést. Eddig 230 díjat ítéltek oda, de a díjazottak száma csak 229, mert az amerikai John Bardeen – eddig egyedüliként – kétszer (1956, 1972) is megkapta a díjat. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 33 alkalommal kettő, 39 alkalommal három tudós.

A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel–francia Marie Curie 1903-ban, a német–amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, a francia Anne L’Huillier pedig 2023-ban részesült az elismerésben. Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (férjével, a francia Pierre Curie-vel megosztva), a kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel ő az egyetlen, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést.

A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves brit Lawrence Bragg, legidősebben pedig 2018-ban a 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el.

„Családi” díjazásra a Curie házaspáron kívül is van példa a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de a dán Niels Bohr (1922) és Aage N. Bohr (1975), a svéd Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint a brit Joseph John Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.

Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat: 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp „a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)”, 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”, 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”. 2023-ban a Németországban élő Krausz Ferenc az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a kitüntetést.

Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:

• 2015 – A japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.
• 2016 – A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.
• 2017 – Az amerikai Rainer Weiss, valamint Barry C. Barish és Kip S. Thorne a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeikért.
• 2018 – Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.
• 2019 – A kanadai–amerikai James Peebles, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeikért.
• 2020 – A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeikért.
• 2021 – Az amerikai–japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeikért.
• 2022 – A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger úttörő kvantumfizikai kutatásaikért.
• 2023 – A magyar Krausz Ferenc, valamint a francia Pierre Agostini és Anne L’Huillier az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
• 2024 – Az amerikai John J. Hopfield és a brit–kanadai Geoffrey E. Hinton azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást.

Borítókép: John Clarke brit, Michel H. Devoret francia és John M. Martinis amerikai tudós portréi (b–j) a kivetítőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia fizikai Nobel-díjakat odaítélő bizottságának idei nyerteseit bejelentő sajtótájékoztatóján 2025. október 7-én (Fotó: MTI/AP/TT Hírügynökség/Christine Olsson)

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!