Három tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Az immunrendszerünk működésével és védekezésével kapcsolatos felfedezéseikért ítélték oda nekik a rangos elismerést.

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

BREAKING NEWS
The 2025 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell and Shimon Sakaguchi “for their discoveries concerning peripheral immune tolerance.” pic.twitter.com/nhjxJSoZEr

— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2025

A Nobel-bizottság indoklása szerint

a három tudós azonosította az immunrendszer biztonsági őreit, a regulációs T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink saját szervezetünket támadják.

Eredményeik reményt nyújtanak

• az autoimmun betegségek kezelésére vagy gyógyítására,
• hatékonyabb rákkezeléseket tehetnek lehetővé,
• és segítségükkel megelőzhetők lehetnek a súlyos szövődmények az őssejtátültetések után.

Az immunrendszer az evolúció remekműve. Nap mint nap megvéd minket a szervezetünket megfertőzni próbáló több ezer különböző vírustól, baktériumtól és egyéb mikrobától. Működő immunrendszer nélkül nem tudnánk túlélni. Az immunrendszer egyik rendkívüli képessége, hogy azonosítani tudja a kórokozókat és meg tudja különböztetni őket a szervezetünk saját sejtjeitől. Az egészségünket fenyegető mikrobák különféle alakot öltenek, sokan közülük az álcázás érdekében hasonlóságokat is kifejlesztettek az emberi sejtekkel. Hogyan tudja tehát az immunrendszer nyomon követni, hogy mit kell megtámadnia és mit kell védenie?

Az idei díjazottak „felfedezései döntő jelentőségűek voltak annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakulnak ki mindannyiunkban súlyos autoimmun betegségek” – hangsúlyozta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.

Kulcsfontosságú felfedezések

Szakagucsi Simon 1995-ben tette első kulcsfontosságú felfedezését, amikor a terület sok kutatója még azt gondolta, az immuntolerancia kizárólag úgy alakul ki, hogy a potenciálisan káros immunsejtek elpusztulnak a csecsemőmirigyben a központi immuntolerancia elnevezésű folyamat során. A japán tudós azonban bebizonyította, hogy az immunrendszer működése ennél összetettebb, és olyan, addig ismeretlen immunsejteket fedezett fel, amelyek védenek minket az autoimmun betegségektől.

Mary Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben egy másik, kulcsfontosságú felfedezést tett, amikor azt vizsgálták, hogy egy bizonyos egértörzs miért volt az átlagnál hajlamosabb az autoimmun betegségekre. Rájöttek, hogy ezek az egerek egy mutációt hordoznak egy génjükben, amelyet Foxp3-nak neveztek el. Azt is bebizonyították, hogy ennek a génnek az emberi megfelelőjében előforduló mutációk okozzák az IPEX (X-kromoszómához kapcsolt immundiszregulációs szindróma) nevű súlyos autoimmun betegséget.

Szakagucsi két évvel később kapcsolta össze a két felfedezést, és bebizonyította, hogy a Foxp3 gén irányítja az általa 1995-ben azonosított immunsejtek képződését. Ezek a sejtek, amelyek ma szabályozó vagy regulátoros T-sejtek néven ismertek, figyelemmel kísérik a többi immunsejtet, és biztosítják, hogy immunrendszerünk tolerálja saját szöveteinket.

A három tudós felfedezései alapozták meg a perifériás immuntoleranciával foglalkozó új tudományterületet, lendületet adva a rák és az autoimmun betegségek gyógyítását célzó orvosi kezelések fejlesztésének. Felfedezésük növelheti a szervátültetések sikerességét is,

amelyek legnagyobb kockázatát éppen az új szervet megtámadó immunrendszer jelenti. A felfedezések nyomán kifejlesztett kezelések közül több is a klinikai vizsgálatoknál tart.

A 64 éves Mary E. Brunkow a Princeton Egyetemen végzett, és a seattle-i Redszerbiológiai Intézet tudósa. A 65 éves Frederick J. Ramsdell a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményében (UCLA) doktorált, és a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeutics biotechnológiai vállalat tudományos tanácsadója. A 75 éves Szakagucsi Simon pedig a Kiotói Egyetemen kapott diplomát és doktori fokozatot, és jelenleg az Oszakai Egyetem professzora.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forinton) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.

Tavaly az amerikai Victor Ambros és Gary Ruvkun vehette át az orvosi Nobelt a mikro-RNS és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének felfedezéséért.

A következő napok menetrendje

Az orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentésével kezdődött Nobel-hét kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi Nobel-díjak nyerteseinek kihirdetésével folytatódik. Pénteken a Nobel-békedíj győztesét jelentik be, a közgazdasági Nobel-emlékdíjast pedig október 13-án nevezik meg.

Érdekességek az orvosi-élettani Nobel-díjról és kitüntetettjeiről

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 116. alkalommal ítélték oda, összesen 232 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 36 alkalommal két, 40 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 232 kitüntetettből 14 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat, 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci vezetés parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 31 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, a cseh-amerikai Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat.

A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született svéd Torsten Nils Wiesel, aki 1981-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák neurológust, pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig négy magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876–1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893–1986) kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899–1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat. Két éve az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus – az első magyar női Nobel-díjas – az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért vehette át a kitüntetést.

Az elmúlt évtized díjazottjai:

• 2015 – Az ír William C. Campbell és a japán Omura Szatosi a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis –, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért.
• 2016 – A japán Oszumi Josinori az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve „önevésként” emlegetett folyamat területén elért eredményeiért.
• 2017 – Az amerikai Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért.
• 2018 – Az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.
• 2019 – Az amerikai William Kaelin és Gregg Semenza, valamint a brit Peter Ratcliffe annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.
• 2020 – Az amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton a hepatitis C vírus felfedezéséért.
• 2021 – Az amerikai David Julius és a libanoni-amerikai Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
• 2022 – A svéd Svante Pääbo a kihalt emberfélék genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért.
• 2023 – A magyar Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
• 2024 – Az amerikai Victor Ambros és Gary Ruvkun a mikro-RNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért.

Borítókép: Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós portréi az orvosi és élettani Nobel-díj nyerteseit bejelentő sajtótájékoztatón a stockholmi Karolinska Intézetben (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani)

További játékainkhoz kattintson ide!