Merkel megdöbbentő kijelentést tett az orosz–ukrán háború felelőseiről

Angela Merkel volt német kancellár kijelentette, hogy szerinte Lengyelország és a balti államok tehetők felelőssé az orosz–ukrán háború kitöréséért.

2025. 10. 06. 13:18
Angela Merkel és Vladimir Putyin (Fotó: AFP)
Angela Merkel és Vladimir Putyin (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Angela Merkel a magyar Partizán csatornának adott interjúban fogalmazta meg ezt a súlyos kijelentést: azt mondta, Lengyelországot és a balti országokat okolja azért, hogy megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – szerinte ez vezetett az invázióhoz, amely néhány hónappal később következett be. Putyin 2022-ben indította meg az Ukrajna elleni teljes háborút.

ARCHIVE PHOTO: Federal Chancellor Angela MERKEL welcomes the Russian President Vladimir PUTIN, Official greeting of the heads of state and government by Federal Chancellor Angela Merkel before the first working session. G8 summit in Heiligendamm, June 7th, 2007. (Photo by Malte Ossowski/SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)
Angela Merkel Lengyelországot és a balti államokat tette felelőssé Putyin ukrajnai inváziójáért (Fotó: Malte Ossowski/Sven Simon)

Miután 2014-ben Donyeck és Luhanszk elszakadt Ukrajnától, és Oroszország „népköztársaságként” ismerte el őket, az érintett felek – Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselői – aláírták az első minszki megállapodást 2014 szeptemberében.

A dokumentum célja az volt, hogy tűzszünetet hozzon létre Oroszország, Ukrajna, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság között.

Merkel szerint az első minszki egyezmény 2015 és 2021 között „bizonyos nyugalmat hozott”, és lehetőséget adott Ukrajnának, hogy a 2015-ös nyári orosz ellentámadásban elszenvedett veresége után „megerősödjön” és „más országgá váljon”.

Az egyezmény azonban nem gyakorolt különösebb hatást sem Putyinra, sem a donyecki és luhanszki vezetőkre. 2015 januárjára, alig négy hónappal az aláírás után, az orosz és a szakadár erők heves harcokat vívtak az ukrán hadsereggel, annak ellenére, hogy a Kreml érdekei részben már teljesültek – írja a Daily Mail.

Ezt követően, 2015 februárjában aláírták a Minszk II egyezményt is, amely azonban szintén nem tudta megakadályozni a további összecsapásokat. 2015 és 2021 között az orosz erők több mint ötezer ukrán katonát öltek meg vagy sebesítettek meg, semmibe véve a tűzszüneti megállapodást.

Merkel szerint azonban 2021-re már világossá vált, hogy Putyin „nem veszi többé komolyan a minszki megállapodást”.

„Ezért szerettem volna új formátumot, amelyben az Európai Unió közvetlenül tud tárgyalni Putyinnal” – tette hozzá, majd megjegyezte: 

Voltak, akik ezt nem támogatták. Elsősorban a balti államok, de Lengyelország is ellenezte.

Merkel szerint ez a négy ország attól tartott, hogy „nem lesz közös uniós politika Oroszországgal szemben”.

Mindenesetre a kezdeményezés nem valósult meg. Ezután távoztam a hivatalomból, majd megkezdődött Putyin agressziója

– zárta gondolatait a volt kancellár az interjúban.

Borítókép: Angela Merkel és Vladimir Putyin (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.