Júliustól a gyógyszerek hatósági árassá tételét tervezi a kormány. Ezzel próbálná elkerülni, hogy az Alkotmánybíróság keddi döntését követően a lakosságnak többet kelljen fizetnie az orvosságokért. Emlékezetes, a bírói testület az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és június 30-val megsemmisítette azt a kormánydöntést, amellyel áprilistól 15 százalékkal csökkentették és azon a szinten be is fagyasztották a legtöbb medicina árát.
A június 7-re összehívott rendkívüli parlamenti ülésen egy olyan indítványról tárgyalnak majd a képviselők, amelynek alapját Bőhm András szabad demokrata és Szabó Lajos szocialista politikus javaslata adja.
A tervek szerint legfeljebb egy évre lehetne hatósági árat bevezetni a gyógyszereknél, ha a piacon átmenetileg zavaró gazdasági folyamatok érvényesülnek – mondta Bőhm András. A gyógyszerek egyébként januártól amúgy is hatósági árszabályozás alá kerültek volna – az erre vonatkozó jogszabályt az Országgyűlés már elfogadta –, ám az Alkotmánybíróság ezt is megsemmisítette.
Kérdés, hogy a kormány végül valóban a hatósági ár bevezetése mellett dönt-e, avagy inkább árbefagyasztással él. A kettő közül az előbbi bonyolultabb eljárást igényel: például minden terméknél egyedi eljárásban kell meghatározni az árat, és garantálni kell a gyártó számára a „tisztes hasznot”.
Kérdés az is, a kormány „le tudja-e nyomni a gyártók torkán”, hogy a jelenlegi árszinten határoznák meg a hatósági árat. Ezzel ugyanis tovább növelné a cégek pénzügyi veszteségét, így viszont el lehet érni, hogy a betegeknek a jelenleginél ne kelljen többet fizetniük a patikában, és a társadalombiztosító kiadásai se nőjenek.
Frajna Imre, a Fidesz egészségpolitikusa úgy fogalmazott: a kormány ezzel az elképzeléssel megint az alkotmányosság határát feszegeti ahelyett, hogy valódi, hosszú távú megoldásra törekedne a gyógyszergyártókkal.
Tegnap egyébként a gyártók a parlamentben egyeztettek a kormányzati tárgyalódelegációval, a megbeszélésbe Veér András ismert pszichiátert is bevonták.
MDF: Kilóg a lóláb
