Így védik balosok a kommunistákat: ugyanarra, de nem ugyanarról a személyről neveztek át utcákat

Furcsa módon nem nevezte át és mégis Szeged baloldali városvezetése a kommunista rémek neveit viselő közterületeket – mondta lapunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének (MPK) elnöke. Miután az illetékes kormányhivatal nyomására jogerős ítélet született arról, hogy öt utcának módosítani kell a nevét, a Botka László nevével fémjelzett önkormányzat két esetben kénytelen volt engedelmeskedni, azonban három másik utcánál magyarázó névtáblákat helyzetek el a régi nevek alatt, mondván, hogy azok valójában nem is a kommunista bűnösöket jelölik. Hetzmann Róbert szerint számtalan esetben a Magyar Tudományos Akadémia a kerékkötője a kommunista múlttal való leszámolásnak, amikor egyértelműen bűnös személyeket ment fel.

– Sajnos nem sok minden történt a kommunista utcanevekkel az utóbbi három évben – mondta lapunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének (MPK) elnöke. Mint hangsúlyozta, nincs változás abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) sok kérdéses személy esetében nem foglalt állást, miközben felment másokat, akik a kommunista önkényuralmi rendszerek kiépítésében, fenntartásában vagy szellemi megalapozásában részt vettek. Alig néhány helyen léptek az önkormányzatok vagy a kormányhivatal, de olyan is történt, hogy visszautasították az átnevezésre irányuló kérelmeket.

Áll a Horn Gyula sétány ügye

Van példa elakadt ügyre is, mint például a Horn Gyula sétány esete, amelyben 

a Fővárosi Törvényszék igazat adott a Sára Botond vezette Budapest Főváros Kormányhivatalának és jogsértőnek nyilvánította a Karácsony Gergely főpolgármester által irányított Fővárosi Közgyűlés döntését az elnevezésről.

A kormányhivatal felhívását figyelmen kívül hagyva a budapesti közgyűlés nem kért állásfoglalást az MTA-tól és a sétány elnevezésének megváltoztatását kérő törvényességi felhívásra is fittyet hányt. Karácsonyékat nem érdekelte, hogy Horn Gyula pufajkás szerepvállalása miatt komoly aggály merült fel, hogy vajon törvényes-e egy ilyen rovott múltú személyről bármilyen közterületet elnevezni.

Nem sokat változott a helyzet 

Számos vidéki településen még mindig megvannak a kommunista utcanevek. A Google térkép tanúsága szerint Oroszlányban továbbra is ott éktelenkedik a Fürst Sándor utca, aminek némi pikantériát ad a közelben található MSZP-iroda. 

 

Szintén Oroszlányban található egy Landler Jenő utca.

Tatabánya annyiban biztosan lemaradt Budapesthez képest, hogy ott még mindig megvan a Majakovszkij utca, amelyik egy ponton közös sarkon fut össze a Gorkij utcával, de a Komárom-Esztergom vármegyei városban fellelhető még egy Élmunkás sor is.

 

Nagybaracska kitartóan ragaszkodik a tanácsköztársasághoz, mert még ott virít a Kun Béla utca, 

 

és kicsivel odébb a Szamuely utca.

 

Salgótarjánban is megállt egy kicsit az idő. Még mindig látható Szabó Ervin út és Zalka Máté út is.

 

Visszatérve a fővárosba, Horn Gyulán kívül is találhatók baloldali szélsőségesek, akiknek a nevét még mindig viselik intézmények. Ilyen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár  – amelynek névadóját Hetzmann Róbert szerint az MTA felmentette az egyértelmű felelőssége alól nyakatekert és önellentmondásos indokolással –, a Schönherz Zoltánról elnevezett kollégium, valamint a sikeres modellváltást maga mögött tudó és egyre jobban teljesítő Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Rajk Szakkollégium, melyet Rajk Lászlóról neveztek el. – Ígéretet kaptunk arra, hogy az egyetem át fogja ezt nevezni – mondta az MPK elnöke.

Furcsa át nem nevezések Szegeden

Hetzmann Róbert arról is beszélt, hogy Szegeden Botka Lászlóék eléggé furcsa módját választották az utcák bíróság által kikényszerített átnevezésének. Tavaly novemberben úgy döntött a baloldali többségű közgyűlés, hogy nem módosítja öt utca nevét, melyeket önkényuralmi rendszerhez kapcsolható személyekről neveztek el. Szerintük a Gorkij utca névadója, Makszim Gorkij politikai rendszereken felülálló világirodalmi jelentőségű személy. 

Az Erdei Ferenc utcát azért nem kell átnevezni, mert a kommunista névadónak jelentős a szociológiai munkássága és a mezőgazdaságban véghezvitt érdemeire, valamint Szeged-Szentmihályhoz való kötődésére való tekintettel kell emlékét így megőrizni. 

A Lőwy Sándor utca azért maradhat ezzel a névvel, mert Botkáék szerint Lőwy tevékenysége közvetlenül nem szolgálta önkényuralmi rendszer létrehozását vagy fenntartását. A Wallisch Kálmán utca átnevezését az illető hazai, 1919-es proletárdiktatúrát fékező, és az ausztriai demokráciát védelmező 1920–30-as évekbeli politikai szerepére, illetve a mai osztrák közéletben is meglévő tiszteletére való tekintettel nem tartották indokoltnak. A Vadas Márton utcával pedig a szegedi baloldalnak azért nem volt gondja, mert Vadas túl fiatal volt és így jelentéktelen szerepet töltött be az 1919-es magyarországi proletárdiktatúrában.

A balos szegedi városvezetés határozata miatt az illetékes kormányhivatal bíróságra vitte az ügyet, amelyet az önkormányzat elveszített, ezért kötelezővé vált az átnevezés. Így lett a Makszim Gorkij utcából Mozsár utca, a Wallisch Kálmán utcából Kálmán utca, azonban a másik három utca neve nem változott. Ezt a balos önkormányzat úgy oldotta meg, hogy 

névmagyarázó táblákat tett az utcanevek alá, amelyben leírták: az Erdei Ferenc utcát nem a szociológusról, hanem az azonos nevű építészről, a Löwy Sándor utcát nem a pékről, hanem az azonos nevű orvosról, valamint a Vadas Márton utcát nem a kommunista munkásról, hanem a szintén azonos nevű műkorcsolyázóról nevezték el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)