Wittner Mária nem érhette meg, hogy az összes kommunista utcanevet eltávolítsák a térképről. Bár sok névváltoztatás történt, még így is bőven maradt a vörös diktatúrára utaló és kommunistákra emlékező elnevezésekből. Számos baloldali irányítású településen mindmáig léteznek ilyen utcanevek, például Oroszlányban található Fürst Sándor utca és Landler Jenő utca, Tatabányán Majakovszkij utca, Gorkij utca, illetve Élmunkás sor „díszíti” a várost, de Salgótarján sem maradt le a Szabó Ervin és a Zalka Máté úttal a Google térkép tanúsága szerint. Nagybaracskán a Tanácsköztársaság korának szelleme kísért, itt ugyanis még mindig létezik Kun Béla és Szamuely utca.
De a főváros is szolgál példával baloldali szélsőségesekről elnevezett intézményekre, megemlíthető itt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vagy a Schönherz Zoltánról elnevezett kollégium.
Tavalyig Ajka is hemzsegett a kommunista utcanevektől, de végül jogerős bírósági ítélet kényszerítette a baloldali városvezetést a baloldali diktatúrához köthető közterületek neveinek módosítására. Megjegyzendő, hogy némely jobboldali vezetésű városban is fennáll még ez a probléma.
Régen az a Krassó György volt a téma zászlóvivője, akiről most akarnak közterületet elnevezni, ma pedig a Magyar Patrióták Közössége (MPK) viszi tovább a fáklyát. Hetzmann Róbert elnök kifejtette, hogy voltak vitathatatlan sikereik, amire Pápát hozta fel példaként, ahol annak ellenére, hogy a Szabó Ervin utca névváltoztatását nem írták elő kötelezően, mégis az átnevezés mellett döntöttek. Hangsúlyozta, a Szabó Ervin elnevezések megszüntetése a legfontosabb, mert az tarthatatlan, hogy őt felmagasztalják és felmentik a bűnök alól.
Elmondta, egyik szemük nevet, de a másik sajnos sír, mert létezik egy jogi kiskapu az átnevezési kötelezettség alól, ugyanis azt, hogy melyik utcanév minősül önkényuralmi elnevezésnek, a törvény a Magyar Tudományos Akadémiára (MTA) bízza. Hetzmann Róbert szerint az Akadémia baloldali elfogultsággal vádolható, mert a tudóstestület rengeteg kérdéses személy esetében nem foglalt állást, és sokakat felmentett, akik a kommunista önkényuralmi rendszerek kiépítésében, fenntartásában vagy szellemi megalapozásában részt vettek.
Például Marx Károly esetében az MTA eléggé furcsa állásfoglalást adott ki, mivel ezt az elnevezést csak „nem javasoltnak” minősítették ahelyett, hogy tilos lenne – indokolta. Említett egy esetet, amikor a büki polgármester felhívta azzal, hogy problémát jelent a Marx utca átnevezése, mert a polgármester szerint Marx Károly nagyszerű gondolkodó volt.
Hetzmann úgy vélte: tetten érhető a kettős mérce alkalmazása, ami alapján úgy tűnik, mintha lennének a jó és a gonosz tömegpusztító diktatúrák. Hozzátette, az európai közéletben a vörös csillagot nem lehet önkényuralmi jelképként aposztrofálni, mindeközben úgy látja, hogy egyre nagyobb divat a neomarxista gondolkodás az európai egyetemi közegben. Megemlítette azt a gyakori felvetést, hogy a kommunizmus egy szép eszme volt, amit csak a gyakorlatban rontottak el. Fontos lenne ezeket az elveket megváltoztatni, mert ha azt mondjuk, hogy az idén Székesfehérváron egy társasház (tehát nem az önkormányzat) által avatott Kun Béla-emléktábla rendben van, akkor átgázolunk a több millió áldozat emlékén, semmibe véve kegyeleti jogukat – magyarázta.
A probléma megoldásáról úgy vélekedett, hogy ahhoz törvénymódosításra van szükség. Hetzmann Róbert kivenné az Akadémia kezéből a döntéshozatali jogot, vagy más testületeket is bevonna. Az MPK elnöke szerint az Országgyűlés mellett működő Nemzeti Emlékezet Bizottsága közjogi függetlensége okán alkalmas lenne a feladat ellátására.
