Interneten keresztül érkeztek magyar orvosokhoz azok a levelek, amelyekben szervkereskedők próbálták megszervezni, hogy nálunk végezzenek el illegális veseátültetéseket. A műtéthez a harmadik világból érkeztek volna szegény sorban élő donorok, akik pénzért eladják egyik szervüket valamely fejlett ország „fizetőképes” vesebetegének. A vese olyan páros szerv, amelyből egy is elég az élethez.
Borsi József, a magyarországi szervátültetéseket koordináló Hungarotransplant Kht. igazgatója kérdésünkre elmondta: valóban érkezett hozzá is ilyen megkeresés. Az e-maileket tavaly kapta Nigériából. Ezt követően több munkatársához is érkezett hasonló tartalmú ajánlat. „A levelet természetesen mindannyian válasz nélkül hagytuk, és továbbítottuk az egészségügyi minisztériumhoz – mondta. A szaktárcánál fontolgatták, hogy jelzik az esetet a nemzetbiztonsági hivatalnak. Erre végül nem került sor – erősítette meg Jakab Ferencné, akkori közigazgatási államtitkár.
*
A szervkereskedelemnek számos formája létezik, az eddigiekben leírt esetet – amely talán a leggyakoribb – a szakma transzplantációs turizmusnak nevezi. Ez azt jelenti, hogy például egy fejlett állam gazdag, vesebeteg polgára elutazik egy olyan országba, ahol pénzért szervet tud vásárolni, és a műtétet is el tudják végezni. A leggyakoribb ilyen célországok India, Brazília és a Fülöp-szigetek. Nem véletlen, hogy általában a fejletlen országok kapcsán hallunk szervkereskedelemről, ahol a jog valójában nem szankcionálja az ilyen tevékenységet. A szegény sorsú ember, aki eladja a veséjét, mindössze
2-3 ezer dollárt kap, az ezzel új élethez jutó beteg viszont 80-100 ezer dollárt fizet az egész procedúráért. A fennmaradó összegen a közvetítő és a szakmai stáb osztozik. A szervkereskedelem másik formája, hogy egy olyan országból, ahol ezt komolyan szankcionálják, a donor és a szervet kapó úgynevezett recipiens együtt utaznak egy olyan államba, ahol a jogi szabályozás nem olyan erős. Végül olyan is van, hogy még az orvosok és a teljes műtői személyzet is velük utazik, és csak egy műtőt bérelnek egy másik országban. Gyakori, hogy az ezzel foglalkozó bűnözők (szervbrókerek) direkt módon keresnek kapcsolatot a várólistán lévőkkel vagy orvosaikkal, ápolóikkal, és nekik ajánlanak donorokat. Az azonban, hogy valaki felébred egy hotelszobában úgy, hogy a derekán van egy vágás és az egyik veséje hiányzik, csak a filmekben fordul elő.
A továbbiakban arról kérdeztük a szakembereket, hogy megítélésük szerint létezhet-e szervkereskedelem Magyarországon. Borsi József úgy fogalmazott: hazánkban nem létezik, az érvényben lévő jogi szabályozásunk ugyanis ezt nem teszi lehetővé. Az viszont való igaz, hogy erre való kísérletek időnként történhetnek – fogalmazott. Mint mondta: az egészségügyi törvény kizárja a holttestből kivett szerv vagy szövet anyagi ellenszolgáltatásért történő elidegenítését. A jogszabály az élő személyből történő szervátültetés esetére is ugyanezt mondja ki. Úgynevezett élődonoros átültetést Magyarországon egyébként a jog vérrokonok vagy „érzelmi rokonok” (például férj-feleség) között tesz lehetővé. Ilyen esetekben egy háromtagú etikai bizottság vizsgálja, hogy az erős érzelmi kapcsolat valós-e, és nem merül-e fel az anyagi ellenszolgáltatás lehetősége a folyamatban. Ha holttestből veszik ki a beültethető szervet, akkor a szervet kapó általában nem is tudja, hogy a neki életet jelentő új szív vagy máj kitől származik.
A másik ok, ami Borsi József szerint szinte lehetetlenné teszi a szervkereskedelmet, az az, hogy a folyamatban esetenként akár 30-40 főnek, orvoscsoportnak és más szakembereknek kell részt venniük. A szervátültetés nem olyan, mint például régen volt az illegális abortusz, amelyhez elég volt egy ember, aki elvégezte a beavatkozást egy lakásban – hangsúlyozta. Ez egy csapatmunka, amelyhez szervezés, komoly orvosi stáb és kórházi háttér kell.
Egyetértett Székely György, a Magyar Szervátültetettek Országos Szövetségének elnöke is azzal, hogy szervkereskedelem Magyarországon nem létezik és a jövőben sem létezhet. Az előbb említetteken kívül ezt erősíti szerinte az is, hogy a szervek eltarthatósága időben nagyon korlátozott. Szállíthatóságuk is nagy körültekintést igényel, nem lehet csak úgy zsebre vágni mondjuk egy vesét vagy szívet.
A szervkereskedelmet azért tartják mégis sokan létező veszélynek, mert az átültetés életmentő, az életminőséget javító beavatkozás, és a világ valamennyi országában jellemző, hogy kevesebb a beültethető szerv, mint amennyi a szükséglet. Az Európai Unió országaiban a bővítés előtt közel 40 ezer ember szerepelt például veseátültetési várólistán (Magyarországon több mint ezer). 15-30 százalékuk a várakozás közben meghal, és, ha a jelenlegi tendenciákat vesszük alapul, a most átlagosan hároméves várakozási idő 2010-re, ugyancsak uniós számítások szerint, a tíz évet is meghaladhatja. Ez a tendencia Magyarországon is hasonló. A szervkereskedelemmel kapcsolatban egyébként érdekes etikai kérdések merültek fel több európai országban is. Például az, hogy miután a magának szervet vásároló visszatér hazájába, büntethető-e, illetve hogyan valósuljon meg az esetleges szövődmények kezelése, és a beteg további orvosi ellenőrzése, gondozása. Van olyan ország, ahol az illegálisan szervhez jutót kizárják a társadalombiztosítási alapon járó ellátásokból.
Rácz Jenő, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára szerint Magyarország európai uniós csatlakozását követően sincs szükség jogszabály-módosításra, a jelenlegi szabályozásunk ugyanis teljes mértékben alkalmas arra, hogy kiküszöbölje a szervkereskedelem lehetőségét. Ugyanakkor fel kell ismerni, hogy egy tízmillió lakosú ország kicsi ahhoz, hogy mindig megtalálják a beültethető szervekhez a megfelelő beteget – tette hozzá. Többek között ezért fordulhat elő, hogy tökéletes szerveket kell kidobni, mert nincs alkalmas befogadó. Ennek megakadályozására szélesebb körű nemzetközi együttműködésre van szükség. Az Eurotransplanttal való szorosabb kapcsolat kialakításánál azonban figyelni kell majd arra, hogy a nagyobb országok ne „használhassanak fel” túl sok magyar szervet. Ügyelni kell tehát a külföldre felajánlott, illetve az onnan Magyarországra érkező szervek mennyiségének egyensúlyára – szögezte le a helyettes államtitkár.
origo.hu
Életveszélyes sérültje is van a Soroksári úti raktártűznek, több embert kórházba szállítottak
