A digitális fényképezőgépek gyártásában piacvezetőként jegyzett Sanyo (amely cég többek között az Olympust is gyártja) tavaly kétmilliárd dolláros forgalmat produkált, idén viszont várhatóan hárommilliárd dolláros árbevételt ér el ebben az üzletágban. E másfélszeres bővülés alátámasztja a piackutatók előrejelzését, amely szerint a digitális fényképezőgépek globális forgalma az idén meghaladja majd a hagyományos gépekét. Filmes gépből várhatóan 36 milliót, digitálisból viszont – a tavalyi 41 helyett – 53 milliót adnak el az idén a világban. A 2003-ban tapasztalt szédítő iramú átrendeződés tehát folytatódik a 2004-es esztendőben.
Már a tavalyi év is siralmasan alakult az analóg masinák gyártói, illetve a háttéripar számára. Olyannyira, hogy például a Kodak a fejlett piacokon, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában ki is vonul erről a területről, tudomásul véve, hogy a digitális gépeké a jövő. Idehaza a jó nevűnek számító Főfotó a labortevékenységének egy részét, az analóg kidolgozást átadta a német CeWe Colornak, s a digitális képek feldolgozására koncentrál.
Hiszen Magyarországon a szeptembertől az év végéig terjedő karácsonyi időszakban már szintén a digitális gépek kerültek túlsúlyba. Darabszámban is sikerült elérni legalább az 50–50 százalékos arányt, amivel hazánk felzárkózott a földrész nyugati régiójához. Ráadásul a magyar vásárló is egyre igényesebb ezen a téren, így a neve nincs gyártmányok egyre inkább kiszorulnak. 2002-ben az átlagos vásárló még az 50 ezer forintba sem kerülő, szerény tudású masinákat kereste. Tavaly már 100 ezer forint környékén volt az árcentrum, ami a technikai fejlődést és az árak alakulását figyelembe véve erős színvonal-növekedést jelez. A 100 ezer forintos gépek már jellemzően 3–4 megapixeles felbontásúak, optikai zoommal is rendelkeznek, emellett egyre több teret adnak a fotós kreativitásának, azaz a beállítási lehetőségeket tekintve egyre jobban emlékeztetnek a filmes gépekre.
Az ez évre vonatkozó előrejelzésekre sem panaszkodhatnak a kereskedők: várhatóan folytatódik az árcsökkenés, a memóriák terén pedig az árzuhanás. A digitális fényképezés divattá, a kamera divatcikké vált.
A digitális masinák piacán tavaly is folytatódott az előző évek tendenciája, a 100 százalék feletti piacbővülés és az árcsökkenés, újdonságként pedig nyáron megjelentek a tükörreflexes gépek, melyek ára a karácsonyra fókuszálva már ősszel zuhanni kezdett, azaz jó néhány típus esetében 350 ezer forint alá esett.
A névtelen, illetve iparágon kívüli gyártók kivétel nélkül vásárolt fotótechnológiával dolgoznak. Ez a mostani aranykorban racionális magatartás, ám később – amikor a piac szűkül, s a cégek a vevők megtartása érdekében költséges fejlesztésekre kényszerülnek – alaposan visszaüthet, megrostálva a gyártókat.
Az iparág jelenleg a nagy szabványosítási hullámok időszakát éli. A memóriák területén ez gyakorlatilag már le is zajlott, most a hordozható nyomtatók és az objektívek kerültek sorra.
Az objektíveknél még zajlik az útkeresés: a Nikon egy új csatlakozású objektívcsalád bevezetését határozta el, az Olympus–Kodak páros pedig arra tesz kísérletet, hogy a digitális kamerák világában meghonosítsa a kompatibilis objektívet.
Ami még hiányzik a magyar piacról, az a háttérszolgáltatások fejlődése: egyre több helyen van már digitális előhívás (erre szolgáló automatáknál vagy a filmes gépeknél megszokott borítékbeadós rendszerrel), az árak azonban még magasak. S bár az otthoni nyomtatás is viharos gyorsasággal terjed (vannak már elemről működő, tolltartónyi méretű nyomtatók is), olcsónak egyelőre az sem nevezhető. A legtöbb potenciális vásárlót továbbra is az tartja vissza a digitális technológiától, hogy túlságosan bonyolultnak s drágának tartja a kattintástól a kép kézbevételéig tartó utat.
A bevándorlási hivatal szinte ellenőrzés nélkül osztogatja az állampolgárságot Németországban
