Kérdőívet küldött az EP-választáson induló jelölteknek a Háttér Társaság a Melegekért, több civil szervezettel közösen. Ebben arról érdeklődnek, hogy megválasztásuk esetén mit kívánnak tenni a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális emberek jogainak minél szélesebb érvényesüléséért.
– Ez része a Nemzetközi Meleg és Leszbikus Szövetség kezdeményezésének, amely minden EU-tagállamban működő tagszervezetét hasonló felmérésre kérte – mondta lapunknak Jaksa Brigitta, az egyik szervezet munkatársa. Hozzátette: nem tudják, pontosan hány politikusnak küldték ki a kérdéseket, de az biztos, hogy több mint száznak.
Válasz azonban csak kilenc személytől érkezett: négy MSZP-s, négy SZDSZ-es és egy MDF-es politikustól. A fideszesek közül senki sem méltatta válaszra a megkeresést. A válaszadók közül sem soknak van reális esélye a „befutásra”. Talán csak az MSZP-s Hegyi Gyulának, aki nem adott egyértelmű választ a konkrét kérdésekre, az ilyen jellegű megkereséseket ugyanis komolytalannak tartja.
*
Rövid válaszlevelében viszont kijelentette, hogy eddig is küzdött a diszkrimináció ellen, és a jövőben is ezt fogja tenni.
Arra a kérdésre, hogy „ha képviselő lesz, akkor politikai programjának része lehet-e a szóban forgó társadalmi közösség érdekében kifejtett tevékenység”, két MSZP-s – Balázs Márta és Kollmann Gergely –, valamint két SZDSZ-es jelölt – Horuczi Csaba és John Emese Orsolya – adott egyértelmű igen választ. További két SZDSZ-es politikus – Béki Gabriella és Dióssy László – talánnal felelt. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e az azonos neműek házasságát, minden SZDSZ-es válaszadó igennel felelt. Mint ahogy arra is, hogy lehetőséget kell-e teremteni ezeknek az embereknek, hogy nevelőszülőkké váljanak, illetve hogy éljenek a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével.
Volt olyan válaszadó politikus, aki felháborodott azon, hogy válaszai a nevével együtt megjelentek az interneten. Béki Gabriella úgy fogalmazott: nem emlékszik arra, hogy a kérdőívben szerepelt volna, válaszai nyilvánosságra kerülnek. Noha vallja: társadalompolitikai kérdésekben a politikusok álláspontja nem titkos, de mégis etikai szempontból aggályosnak tartja, hogy a közzétételről őt nem tájékoztatták.
Elmozdulás Európa-szerte
Európa-szerte jelentősen megváltoztak a közelmúltban a homoszexuális párkapcsolatokra vonatkozó törvények, és egyre liberálisabb szabályozás várható. Észak-Európában a homoszexuálisok évek óta köthetnek polgári házasságot. Dániában például már 1989-ben törvényerőre emelkedett az azonos neműek közötti polgári élettársi szerződés, ezt követte Norvégia (1993), Svédország (1994), Izland (1996) és Finnország (2002). Ezekben az országokban a meleg párokra ugyanaz a szociális és jogi szabályozás vonatkozik, mint a heteroszexuálisokra. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök 2004 januárjában már azért emelt szót, hogy az egyházi házasságkötést is engedélyezzék az azonos neműeknek. Hollandiában 2000-től, Belgiumban pedig 2003-tól engedélyezték a homoszexuálisok házasságkötését, Franciaországban pedig a napokban vert fel nagy port az első azonos neműek között létrejövő házasságkötés. Lapunk megkereste e kérdéssel a Belügyminisztériumot. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy nem terveznek olyan jogszabály-módosítást, amely lehetővé tenné az egyneműek közötti házasságkötést.
