A balliberális kormány egyik legnagyobb vitákat kiváltó intézkedése volt a büntető törvénykönyv tavalyi módosítása, amely nyomán a kábítószer-fogyasztók mentesülhetnek a büntetés alól, ha vállalják, hogy gyógyító kezelésen vagy megelőző-felvilágosító oktatáson vesznek részt. A kezelés, illetve a felvilágosítás komolyságára jellemző, hogy az is elegendő, ha a drogfogyasztó fél éven keresztül kéthetente kétszer elmegy ilyen foglalkozásokra. Mondhatni, ez nem túl megerőltető feladat.
A jogszabály kiagyalói arra hivatkoztak: nem megengedhető, hogy egy szál füves cigiért börtönbe kerüljenek a fiatalok. Ugyanakkor a valóságban elvétve történt ilyen eset, hiszen a rendőrség – a mindenkori kormányoktól függetlenül – elsősorban nem a fogyasztókat, hanem a terjesztőket akarja rács mögé juttatni.
Zsigó Róbert, a Fidesz kábítószerügyi szakpolitikusa szerint az új törvény az emberek többségének azt üzeni, hogy a drogfogyasztás tulajdonképpen nem tilos, így a szülők egyre kevésbé érezhetik biztonságban gyermekeiket. Emlékeztetett, a büntető törvénykönyv 1999-es szigorításából még nem szűrhettek le olyan tapasztalatokat, ami indokolta volna a tavalyi módosítást. Természetesen a kormány újabb megszorító intézkedései ezt a területet sem hagyták érintetlenül: a Medgyessy-csomag csaknem 440 millió forintot vont el a kábítószer-megelőzési programoktól.
Gábor Edina, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a harminc európai országot évente összehasonlító ESPAD-felmérés szerint 1995-ben a 16 éveseknek tíz százaléka próbált ki valamilyen drogot hazánkban, míg 1999-re húsz, a tavalyi esztendőre pedig 21,5 százalékra emelkedett ez az arány. Ugyanakkor az is látható – tette hozzá –, hogy a fogyasztás növekedési üteme jelentősen lelassult. A helyettes államtitkár leszögezte: Magyarország tavaly a huszadik helyre került a rangsorban, a listát Nagy-Britannia, Csehország és Franciaország vezette, ahol a 16 éveseknek 35 százaléka kábítószerezett már. Gábor Edina szerint kedvező, hogy 2003-ban már „csak” 3800 kábítószerrel összefüggő bűncselekmény történt az országban, ami kilencszázzal kevesebb az előző évinél. Kiemelte: a sportminisztérium pályázatokon keresztül az idén 400 millió forintot különített el a drogprobléma kezelésére, például a gyógyító-szociális intézmények támogatására, szakemberképzésre, a biztonságos szórakozóhelyek programra és az iskolai megelőzésre.
Köztudomású, hogy a kábítószerrel öszszefüggésbe hozható bűncselekményekben döntően fiatalok vesznek részt, az elkövetők körülbelül nyolcvan százaléka 30 évesnél fiatalabb, húsz százalékuk pedig még a 18 éves kort sem érte el. Úgy tűnik, az engedékenyebb drogpolitika máris visszaköszön a statisztikai mutatókból, hiszen az idén az első negyedévben hatvan százalékkal nőtt a kábítószeres bűncselekmények száma a fővárosban a tavalyi esztendő negyedéves átlagához viszonyítva. Míg 2003-ban 1417 nyomozást indítottak kábítószerrel való visszaélés miatt, addig az idén csak az első három hónapban 567 ilyen esetet jegyeztek föl. Még Budapest rendőrfőkapitánya, Gergényi Péter is elismerte nemrégiben, hogy a kábítószer-bűnözés növekedése összefüggésben van a jogszabályváltozásokkal. Kérdés, mikor ismerik ezt be maguk a jogszabály-változtatók…
Eközben Győr-Moson-Sopron megyében négy év alatt a kétszeresére nőtt a kábítószer-fogyasztó diákok száma, és a droghasználat a veszélyes szerek felé tolódott el. Míg 1999-ben a megkérdezett fiatalok 16-17 százaléka fogyasztott valamilyen kábítószert a megyében, ez az arány tavaly már 26-28 százalék volt. Ráadásul elszomorító az is, hogy egyre fiatalabb korosztályok is kipróbálják a szereket. Míg 2000-ben még 17–18 év volt az először drogozók átlagéletkora, addig tavaly ez 16–17 évre csökkent. Szakértők szerint minél korábban kezd el valaki kábítószerezni, annál nagyobb az esély arra, hogy később problémás szerhasználó lesz. – A híresztelések ellenére nem jellemző, hogy a szórakozóhelyekről visszaszorult volna a kábítószerek árusítása – nyilatkozta lapunknak Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kábítószer-bűnözés elleni osztálya vezetője. Hozzátette: a budapesti rendőrök továbbra is gyakran razziáznak az éjszakai mulatókban. A látványos akciókon kívül titkos nyomozati módszereket is alkalmaznak, például lehallgatják a telefonokat, illetve megpróbálnak beépülni a terjesztői hálózatba. A cél elsősorban a terjesztők elfogása, de sokszor nehézségekbe ütközik, hogy elegendő terhelő bizonyítékot és tanúvallomást begyűjtsenek ellenük – fogalmazott Schőn Péter.
Eközben a kábítószer egyre gyakrabban tűnik föl az oktatási intézményekben is. Nemrég például a fővárosi Móricz Zsigmond Műszaki Középiskolában robbant ki botrány, miután egyesek rendszeresen füves cigit szívtak az iskola falai között. A rendőrség két fiatalt őrizetbe vett. Emlékezetes, tavaly a parlament baloldali többsége úgy módosította a közoktatási törvényt, hogy a pedagógus csak akkor tájékoztathatja a szülőket gyermekük drogozásáról, ha erre maga a diák is felhatalmazást ad neki.
A kábítószerezés az egész világon egyre súlyosabb gondokat okoz, beszélni-írni róla mindig aktuális. Június 26-án tartják a kábítószer-ellenes nemzetközi világnapot, amelynek ürügyén a kormányok és a civil szervezetek világszerte még hangosabban szólnak majd a drog veszélyeiről. A statisztikai adatok fényében hazánkban nincs ok az ünneplésre, még akkor sem, ha ezen a téren (kivételesen) nem mi vezetjük az európai ranglistákat. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc sportminiszter a minap úgy nyilatkozott: meghozta eredményét a büntető törvénykönyv módosítása, és a magyarországi kábítószerhelyzet egyáltalán nem tragikus.
Az meglehet, hogy Kolumbiához viszonyítva még van lemaradásunk, de a tíz évvel ezelőtti hazai viszonyokhoz képest igenis elkeserítő a helyzet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az engedékeny drogpolitika zsákutcába vezet, de ezt a jelenlegi kormány nem látja be. Minden statisztikai adatnál árulkodóbb tünet, amikor egy politikus lényegében azt értékeli sikernek, hogy (még) nincs katasztrófa.
Vágóhídi szer. Idehaza is terjedőben van a ketamin nevű kábítószer, amelyet szarvasmarhák elkábítására használnak a vágóhidakon évtizedek óta. A dél-dunántúli fiatalok körében Ilonka néven emlegetett szer nagyobb mennyiségben maradandó károsodást okoz a szervezetben. Egy marhának elegendő adag általában három-négy drogos szükségletét fedezi. A pszichés és fizikai függőséghez vezető, paranoiás téveszméket és kóros önzőséget is okozó ketamin a szintetikus drogoknál (például speed vagy ecstasy) olcsóbb, egy grammja körülbelül háromezer forintba kerül, és két közepes adagot tesz ki.
Elfogott kokainnyelő. Egyre több, főleg Dél-Amerikából érkező kokainnyelőt fognak el a Ferihegyi repülőtéren. Ez a módszer azért különösen veszélyes, mert ha a nyolcvan-száz drogkapszula közül egy is kilyukad a gyomorban, az könnyen a csempész életébe kerülhet. Tavaly nyolc kokainnyelőt csíptek el a vámosok. A hagyományos kábítószer-csempészet főleg a déli-délkeleti határátkelőknél (Gyulán, Nagylakon, Röszkén) bonyolódik le. Tavaly óta három speciális, mozgatható kamionröntgen is segíti a vámosok munkáját. Leginkább heroint próbálnak becsempészni az országba a többnyire kelet-európai bűnözők, utána a kokain, a marihuána és az LSD következik – tájékoztatta lapunkat Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője.
