A szabad demokrata irányítású oktatási tárca közoktatási reformjának alapvető célja a gyerekek felesleges terhelésének csökkentése. A 2003 decemberében befejeződött felülvizsgálat eredményeként az új NAT több vonásban is eltér az elődjétől: csökkent a lexikális tudás, és nőtt a képességfejlesztés jelentősége. A kormányrendeletben kiadott dokumentum nyomán ez év szeptemberétől első évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet.
A Nemzeti alaptanterv tavaly elfogadott módosítása a képzés tartalmát illetően az iskoláknak szinte korlátlan lehetőséget ad, és elsőrendű céljának a személyiség sokoldalú fejlesztését tekinti. – A szabályozás ebben a formában nyílt támadást jelent a közös és általános műveltség eszméje ellen, melyről a globalizáció korában lemondani felér egy öngyilkossággal – állítja Lányi András egyetemi docens, a Védegylet tagja, majd hozzáteszi: a fejlesztési követelmények tartalmi meghatározás nélkül megfoghatatlanok és ellenőrizhetetlenek. A szervezet oktatáspolitikai műhelyének véleménye szerint a kerettantervek tájékoztató jellege miatt az egyes intézményekben esetlegessé válik, mit tanítanak. Az iskola bukásra áll című kiadványukban kijelentik: a tananyag korszerűsítését nem helyettesítheti a követelmények relativizálása, a „semmitmondó felületesség álruhája”. A tanuláshoz, kreatív gondolkodáshoz, önkifejezéshez szükséges képességek – mint fogalmaznak – nem fejleszthetők a tárgyi tudás rovására, vagy annak ellenében, ezért a műveltségi törzsanyag és az egyes képzési szakaszokban elsajátítandó tudnivalók meghatározása nélkülözhetetlen.
– A kötelező tananyag megszüntetésével az érettségi vizsga is inkább olyan képességek meglétét ellenőrizné, amelyek jobban függnek a tanuló adottságaitól, családi, társadalmi helyzetétől, mint az iskolában elvégzett munkától. Az így megreformált matúra a diákok szövegértését ugyan ellenőrizné, de nem kívánja meg az alapvető műveltséghez tartozó művek ismeretét, hiszen az új alaptanterv nem is ismeri el az ilyen törzsanyag létének jogosultságát – vélekedik Lányi András.
A megfelelő változásokhoz az Oktatási Minisztérium szerint kiszámíthatóságra és nyugalomra van szükség, mely követelményeknek – szerintük – az elindított reform teljes mértékben megfelel. A dokumentum őszi előkészületei során a szaktárca részéről gyakran hangoztatott érv volt, hogy a pedagógus szakma támogatja a tervezetet. Ennek ellentmondani látszanak a tények: a tavaly nyári előkészítés során az intézmények alig öt százaléka kapott lehetőséget a hozzászólásra, és több szervezet úgy látja, hogy az OM saját koncepciójáról soha nem nyitott valódi vitát. Az eszmecserét pedig igyekezett kis körben, szűk időtartamra korlátozni, és a lényegi észrevételekre süket maradt.
A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének (Mante) állásfoglalása szerint semmi nem indokolta, hogy hat évvel az előző NAT bevezetése után felülvizsgálat címén egy teljesen új funkciójú, szerkezetű és tartalmú alaptanterv készüljön. Állítják: ilyen fontosságú dokumentum megszületését átfogó elemzésnek kellett volna megelőznie. Véleményük szerint nincsen racionális magyarázata annak, hogy a tartalmi szabályozás ilyen horderejű megváltoztatásának szakmai és társadalmi vitájára ilyen rövid időt biztosítottak. Joggal merülhet föl – mint fogalmaznak – a gyanú, hogy a sietség egyik oka éppen ennek a széles körű kontrollnak a kiküszöbölése.
– A NAT 2003 semmiféle társadalmi és szakmai közmegegyezést nem tükröz. Egyrészt a minisztérium a vita formálissá tételével komolyan vehető kísérletet sem tett a pedagógusokkal történő érdemi párbeszédre. Másrészt a dokumentum egyáltalán nem tartalmaz konkrét követelményeket. A tárca műveltségi minimum meghatározását így egy szinttel lejjebb, a minisztérium kerettanterveket előállító és a helyi tanterveket akkreditáló tisztviselőinek szintjére helyezi – kivonva a folyamatot a szakmai és társadalmi vitathatóság alól. Ettől kezdve a mindenkori miniszter döntheti azt el, hogy például Marx vagy Széchenyi István általánosan kötelező tananyag legyen-e, vagy sem – hangsúlyozza Porogi András, a Mante elnökségi tagja, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója.
– A NAT 2003 tulajdonképpen megengedi, hogy a magyar gyerekek olyan tantervek alapján tanuljanak majd, amelyikből hiányzik az Egri csillagok, Petőfi János vitéze, Arany János Toldija, vagy esetleg periférikus tantárggyá válik a történelem – figyelmeztet a Mante elnökségi tagja.
Sokak szerint az iskolák többsége az átláthatatlanság miatt a legegyszerűbb megoldásokat választja majd: a tanárok megpróbálják ugyanazt oktatni, mint eddig – csendben szabotálva azt, amit kivihetetlennek tartanak. Mindez tovább zilálja az oktatási rendszerben kibontakozó káoszt és szétesést.
origo.hu
TEK-akció a belvárosban – videón mutatjuk a kitoloncolt ukrán kém elfogását
