Idézzük csak ide újra (újra és újra, ameddig szükséges) Albert Camus-t és a Lázadó embert:
„Azon a napon, amikor a bűn az ártatlanság képében tetszeleg, érdekes áttétel folytán az ártatlanságot szólítják fel önigazolásra.”
Természetesen az Európai Parlament többsége nem olvas Camus-tól semmit, és úgy nagy általánosságban sem olvas soha semmit, kizárólag Facebookot meg a Politico vezércikkét, és pontosan ezeknek kíván megfelelni, ebből pedig egyenesen és logikusan következik minden, például, hogy az Európai Parlament többsége ma Magyar Péterré és Ilaria Salisszá változott, hát mi mássá változtak volna, ugyebár, ott áll az Európai Parlament többsége, összesz…rt gatyában, egyik kezével mástól elvett telefont hajít a Senne tajtékos habjaiba, a másikban véres kalapácsot szorongat, amellyel éppen félholtra vert egy teljesen ismeretlen járókelőt, akinek nem szerette az öltözékét, a lopott telefont vízbe hajító kezén, a csuklóján kis vörös csillag tetoválás látható, ugyanis így akar emlékezni a régi szép időkre, a véres kalapácsot szorongató kezén, a csuklóján kis vörös csillag tetoválás virít, ugyanis így akar emlékezni szeretett őseire, a horogkeresztet a se…gére tetováltatta, mert hát szegény zsidó nagyi, de szegény zsidó nagyira most nem emlékezünk nyilvánosan, mert már megint nem tudják szavatolni a szegény zsidó nagyik biztonságát, és a fősodor különben is elmerült az arab tavaszban (bocs, télben), a müezzin hívó szavára kirakja a palesztin zászlót a balkonra és betiltja iskoláiban a disznóhusit, majd zabál a gyerek halalt, majd megtanulja az új kutyafittyet, éljen a szekularizáció, ki a kereszténységgel mindenhonnan, ám a saría jó lesz, a saríját megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért, én nem ellenzem, szóval horogkeresztet már csak agyhalott alkoholista focisták tetováltatnak a csuklójukra, de semmi baj, feltámad majd minden, csak haladjunk sorjában, már odadugtuk a XX. század orra alá a repülősót, felkelt a tetszhalott, egyelőre a kommunisták reneszánsza időszerű, itt van az összes, zöldek, buzik, szikra, Antifa, Daniel Freund meg a többi, színe és fonákja, Ursula és Weber, a Harvardon egy drag queen tanítja az elállatiasodást, a Hammerbande meg az utcákon tobzódik, Salis tapsvihart arat ott, az EP-ben, jönnek majd a nácik is, csak türelem, addig is öntsük le mindezt a neoliberalizmus generálszószával, és sorakozzanak a muszlim nácik, az iszlamisták, ölni mindig készek, régen úgy szólt a rendőrvicc, hogy vizsgázik a rendőr, mondjon négy közel- vagy közép-keleti országot, hát, mondjuk Afganisztán, Pakisztán, Naésaztán, Hátaztán, Naésaztán meg a Hátaztán elfelejtve, a többi megérkezett, nagy szakállal és nagy késsel, a zsidók meg újra szűkölhetnek, kit érdekel, és itt van az ördög új Bibliája is végre, a „szósöl média”, akasszuk fel, lőjük agyon, retkes kis prolik érzik tenyerükben a nyilvánosság rettenetes hatalmát, retkes kis prolik markolnak a se…gdbe ostoba dühtől eltorzult pofával, a másik retkes kis proli pulóvere meg ráncot vet, így vetett ráncot a kunbélák a szamuelyk meg a Lenin-fiúk bőrkabátja is, azokból a ráncokból nőttek ki az akasztófák és a sortüzek, a gyilkosságok, ezek tanították meg az utánuk jövő nyilasoknak, hogyan kell Dunába lőni embereket, mert nem lettek eltakarítva idejében, és most itt van mind újra, itt áll előttünk az Európai Parlament, összesz…rt gatyában, egyik kezében lopott telefonnal, másikban véres kalapáccsal, pofájukon véres vigyor, aztán átváltoznak fiúból nővé és sírnak, hogy oly’ nehéz a börtönben, Greta elpanaszolja a semmit, lehazudja a csillagokat az égből, azt is nagy tapsvihar kíséri, feltámadt a XX. század, a jólétbe belehülyült egy egész generáció, unalmában ráncot vet, a nehéz idők erős embereket szülnek, az erős emberek könnyű időket hoznak el, a könnyű idők gyenge embereket szülnek, a gyenge emberek visszahozzák a nehéz időket, éppen itt tartunk most.
