A taláros testület döntése június 30-ával lép hatályba. Ha a kormány nem él az árbefagyasztás lehetőségével, és nem hoz más árszabályozó intézkedést sem, akkor elszabadulhatnának az árak.
Elvileg alkalmas a drágulás megakadályozására a tegnap elfogadott jogszabály is, ám azzal kapcsolatban többen alkotmányossági aggályokat fogalmaztak meg. Fekete Tibor, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője úgy fogalmazott: reméli, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér az Ab-től. „Gumiszabálynak” nevezte a törvényt, az ugyanis szerinte nem határozza meg pontosan, hogy mikor van lehetősége az árbefagyasztásra a kormánynak. A jogszabály csak annyit mond ki, hogy a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, vagy a piac egyensúlyának fenntartása érdekében élhet ezzel a lépéssel. Ez – Fekete Tibor szerint – arra hatalmazza fel az egészségügyi minisztert, hogy akkor avatkozzon be a piaci folyamatokba, amikor jónak látja.
Az alkotmányossági aggályok is közrejátszhattak abban, hogy a kormány többször hangsúlyozta: a Bőhm–Szabó-féle jogszabály csak egy lehetőség.
*
Újabb árbefagyasztással csak akkor kívánnak élni, ha nem sikerül megállapodniuk egy másfajta árszabályozásról a gyógyszergyártókkal. A cégek képviselőivel tegnap is folytak tárgyalások, ám megállapodás nem született. Holnap újabb forduló következik.
A kiszivárgott információk szerint olyan szabályozásról tárgyalnak, amely megemelné ugyan a medicinák árát, de a betegeknek nem kellene többet fizetniük, mert a tb-támogatás mértékét is növelnék. Az ebből adódó többletkiadásokat a költségvetés és a gyártók közösen állnák. Az nem tisztázott viszont, hogy ez esetben mi történne a tb által nem támogatott medicinák árával. Az esetleges megállapodás mindenképpen súlyos milliárdokba kerül majd a büdzsének.
origo.hu
Elképesztő fordulat jön az időjárásban, erre készüljön fel!
