Postabank: előnyben a külföldiek?

Piaci információk szerint az úgynevezett ötforintos részvényeikért a külföldi kisbefektetők már megkapták a pénzüket, míg hazai társaik még mindig a Fővárosi Bíróság döntésére várnak. A lapunkat megkereső postabankos kisrészvényesek – akiknek tíz- ezer forintos névértékű papírjait egy 1998-as közgyűlés öt forintra értékelte le – elmondták: tudomásuk szerint a külföldi befektetők már hozzájutottak hozzávetőleg ötmilliárd forinthoz.

Úgy tudjuk, hogy a Fővárosi Bíróság még mindig nem tűzte ki az ügy tárgyalását, bár az elsőfokú ítélet már tavaly április 3-án megszületett. Az emlékezetes Postabank-botrányt követően a tulajdonosok az 1998-as december végi közgyűlésen – az előző évek elhibázott döntései miatt – az addigi 42,125 milliárd forintos jegyzett tőkét 21,06 millió forintra apasztották, s egyúttal a tízezer forintos névértékű részvényeket öt forintra értékelték le. A kisrészvényesek közül többen pert indítottak a magyar állammal szemben, s nyertek. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2001-ben jogerős ítéletet hozott öt kisrészvényes perében, ezért a Postabank köteles volt 10 621 forintot fizetni nekik a 10 ezer forint névértékű részvényekre. Az LB döntése nyomán további kisrészvényesek is megbízást adtak az „ötforintos részvényeseket” képviselő Hidasi Gábor ügyvédi irodának.
A Pénzügyminisztériumban (PM) elmondták: ha a kisrészvényes 1998. július 23-án – a hivatkozott, de a tárca által a perekben vitatott állami részvényvásárlási kötelezettség hatálybalépésétől – postabanki részvénytulajdonos volt, úgy kérheti részvényeinek megvásárlását. A részvényeknek jogfolytonosan a kisrészvényesek tulajdonában kell lenniük – akkor is, ha azok időközben esetleg kicserélésre vagy dematerializálásra kerültek –, mivel az a követelésük, hogy a fenti időpontban igazolhatóan tulajdonukban lévő részvényt a magyar állam vásárolja meg. Ugyanakkor a kisrészvényesnek 60 napos határidő lejártáig ajánlatot is kellett kérnie a nagyrészvényestől, hogy jogosulttá váljon a részvényvásárlás igénylésére.
A PM válaszából kiderül: a magyar állam a sajtóhírekkel ellentétben több pert nyert a kisrészvényesek egy része ellen, többek között a fenti feltételek hiánya miatt. Hozzátették: az állam a külföldi befektetőkkel szemben is nyert pert, s csak azok a kisrészvényesek jutottak hozzá pénzükhöz – köztük esetleg külföldi kisrészvényesek –, akik ügyében a bíróság jogerős ítéletet hozott, s megállapította a magyar állam részvényvásárlási kötelezettségét. A Postabank és az Erste Bank egyesülése körüli hírek azt a hamis látszatot igyekeznek kelteni, hogy a postabanki kisrészvényesek ezzel automatikusan elvesztik lehetőségüket az igényérvényesítésre.
A PM felhívta a figyelmet arra, hogy a két bank egyesüléséből – ha bekövetkezik – egy jogutód bank alakul, amelynek részvényei a jogelőd részvényeit is „magukban foglalják”. Az természetesen nem zárható ki, hogy a részvényes a részvényét érintő olyan egyéb jogügyletet köt az egyesülés során, amellyel valóban lehetetlenné teszi a további igényérvényesítését (erre az egyesülést megelőzően is bármikor lehetősége volt) – tették hozzá. Mint közölték, ilyen esetben a döntést a részvényesnek a jogkövetkezményekre való figyelemmel kell meghoznia, józanul és körültekintően mérlegelve a hosszabb-rövidebb távú gazdasági érdekeit.