A megállapodásra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság június 30-i hatállyal megsemmisítette azt a kormánydöntést, amely áprilistól 15 százalékkal csökkentette és befagyasztotta a legtöbb orvosság árát. Megfelelő intézkedés nélkül júliustól elszabadulhattak volna az árak.
A megállapodás eredményeképpen 2004. december 31-ig elvileg nem nő a medicinák patikai térítési díja. A társadalombiztosító által támogatott szerek termelői ára ugyan visszaáll a korábbi – a jelenleginél 15 százalékkal magasabb – szintre, ám ehhez emelik majd a tb-támogatás mértékét is. Így a betegeknek elvileg ezért a gyógyszercsoportért – mint ahogy többségében recept nélkül kapható, tb által nem támogatott szerekért – sem kell majd többet fizetniük. Teljes bizonyossággal azonban csak akkor lehet azt mondani, hogy egyetlen pirula sem drágul, ha a gyártói szövetségek által képviselt cégek mindegyike szerződést írt alá a kormánnyal június 22-ig.
Az intézkedés többletköltségéhez a gyártók kilencmilliárd forinttal, míg a kormány 12 milliárddal járul hozzá. Utóbbi a költségvetés különböző tartalékaiból teszi mindezt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint emiatt nincs szükség az államháztartás tervezett hiányának emelésére.
Az árak szinten tartására elvileg lett volna más megoldása is a kormánynak. Hétfőn ugyanis a parlament elfogadott egy olyan, sokak által alkotmányellenesnek tartott törvénymódosítást, amely lehetővé tett egy újabb árbefagyasztást. A kabinet azonban vállalta, hogy nem él ezzel az intézkedéssel a megállapodás időtartama alatt.
*
Kökény Mihály egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a megállapodás értelmében 2005-ben és 2006-ban az euró/forint árfolyam alakulásától teszik függővé, hogy a tb által támogatott gyógyszerek esetében élhetnek-e áremeléssel a gyártók. (Drágításra csak akkor lenne lehetőségük, ha ez idő alatt 268 forint fölé emelkedne az euró.) Kökény Mihály szerint 2006-ig ezzel elkerülhető a jelentős áremelés. A kormány azt is szavatolja a megállapodásban, hogy a következő két évben 5-5 százalékkal növeli azt a költségvetési összeget, amelyből a gyógyszerek ártámogatását fedezik. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy kommentálta az egyezséget: a gyártók bebizonyították, hogy a betegek érdekében készek a kompromisszumra, s nem kell őket ultimátumok elé állítani.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségpolitikusa szerint a most megkötött megállapodás sokkal rosszabb, mint az Orbán-kormányé volt. Szerinte az egészségügyi vezetés aktív közreműködése miatt a betegek most sokkal roszszabb helyzetben vannak, mint 2002-ben, a kormányváltás idején. Arra kérte a kormányt, hozza nyilvánosságra a szerződés teljes szövegét, hiszen az közpénzekről dönt. Felhívta a figyelmet arra: a kormány mélyen hallgat arról, hogy miként változnak az árak 2005-től. Az ellenzéki képviselő több, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer árának alakulásán keresztül érzékeltette a drágulást az elmúlt két évben. Példaként elmondta, hogy a Coverex nevű szívgyógyszer ára a kormányváltáskor 179 forint volt, ha az Orbán-kormány megállapodása érvényben lenne, ma 193 forint lenne, a mostani megállapodás után viszont 388 forint az ár, ami 101 százalékos emelkedést jelent. Kirívó példaként említette a Xanax nevű nyugtatót, amelynek térítési díja 288,4 százalékkal emelkedik ahhoz képest, ha az Orbán-kormány megállapodása a gyógyszergyártókkal ma is érvényben lenne.
Így hazudik Gyurcsány pártja a 13. havi nyugdíjról