Számháborúba kezd fulladni a közszférában végrehajtandó bérkorrekció ügye. A kormány – mint ismeretes – ígérete ellenére csak az uniós választásokat követően ült le szerdán tárgyalni a szakszervezetekkel, ám a késő estébe nyúló egyeztetés ellenére sem tudott elfogadható javaslatot tenni arra, hogy idén ne csökkenjen a közszféra mintegy nyolcszázezer munkavállalójának reálbére. A kabinet lényegében viszszatért tavaly decemberi álláspontjához, miszerint a hatszázalékos béremeléshez szükséges pénz az önkormányzatok rendelkezésére áll. Ezt azonban sem az önkormányzatok, sem a szakszervezetek nem osztották.
Az érdekvédők elfogadhatatlannak tartották a kormány bérkiegészítő konstrukcióját, miszerint azok a fenntartók, amelyek a hatszázalékos emelést biztosítják, egyszázalékos kormányzati támogatásban részesülnek. A szakszervezetek továbbra is a közalkalmazotti bértábla módosításában látják a béremelés végrehajtásának egyedüli jogi és pénzügyi garanciáját.
Gondok a közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete szerint az ismételten átírt közoktatási törvény végrehajtásának pénzügyi és szakmai feltételei jórészt hiányoznak, a változások miatt a pedagógusoknak jelentős többletmunkát kell elvégezniük. Tovább szűkült a közoktatásban foglalkoztatottak köre, a pályakezdő munkanélküli diplomások körében egyre nagyobb arányban vannak pedagógusok, miközben a tantestületeket az elöregedés jellemzi – jelentette ki Varga László, a szervezet elnöke.
Szánthó Miklós: Magyarország erős, szuverén, család- és értékalapú nemzetet épít
