Amerika háborúi egy pacifista szemével

Ne az én nevemben! Az iraki háború elleni tiltakozások jelmondata ugyan itthon nem vált közkeletűvé, az utcákon sem nagyon láthattuk lobogni e sokszínű mozgalom szimbólumává vált szivárványszínű zászlót, a magyar lakosság többsége azonban ennek ellenére így gondolkodik. Elsősorban nekik szól az egyik legismertebb hazai pacifista közelmúltban megjelent könyve.

Az Irak elleni háború az első olyan, amelyről megindításától fogva tudható, hogy a megszálló koalíció országainak lakossága – immár az Egyesült Államoké is – jóval nagyobb arányban van mellette, mint ellene. A háborút ellenzők a társadalom legkülönfélébb csoportjaiból érkeztek, s világszerte hatalmas tüntetéseken nyilvánították ki eme akaratukat. Mint azonban a szókimondásáról ismert szerző megállapítja, Magyarország ezzel szemben nem kerülte el a kelet-európai kisállamok sorsát, és arányosan kisebb mértékben, de politikai, katonai és társadalmi vonatkozásaiban leképezte a külföldi viszonyokat. Adott egy háborúbarát kormány, egy hezitáló, majd a háborúellenes vagy annak látszatát keltő, önmagában is megosztott ellenzék, a háborút ellenző lakossági többség és szerény, de mégis figyelemre méltó civil tiltakozások. A következetesen háborúellenes és ebből az alapállásból kritikájával helyenként a békemozgalmakat sem kímélő Csapody Tamás nem rejti véka alá, hogy neve van annak a kormánynak, amelyik belesodorta Magyarországot a háborúba, de neve van az ellenzéknek is, amely fordított esetben feltehetőleg ugyanígy cselekedett volna, mint ahogyan azt 1999-ben, a Jugoszlávia elleni háborúban már egyszer be is bizonyította.
Az Irak elleni háborút megelőző és a háborús időszakban íródott cikkek a vállaltan civil és pacifista, nem pedig a diplomáciai szempontokat követő megközelítésen túl jogászként, szociológusként és politológusként is keresik a felmerült kérdésekre adható válaszokat. A szerző ennek kapcsán megállapítja, hogy az Irak elleni háború szinte minden vonatkozásában új minőséget hordozott, mindamellett az örök háborúindítási ideológiai-filozófiai paradigmák és szövetségkeresési politikák mentén zajlott.