Megállították az időt a Vigadóban: Így néznek ki a fixált homokanimációs képek, amiket látnia kell!

Élettánc címmel tekinthető meg Cakó Ferenc világhírű, Kossuth-díjas animációs filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozat alkotójának képzőművészeti munkáit felvonultató tárlat a Pesti Vigadóban. A homokanimáció mesterének nagy ívű életpályát bemutató jubileumi kiállítás éppen Cakó Ferenc hetvenötödik születésnapján nyitotta meg kapuit és január 15-ig látogatható.

2025. 12. 22. 5:30
Cakó Ferenc A mindenség elégiája című alkotása Forrás: vigado.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Cakó Ferenc homokanimációs munkásságát szinte minden magyar ismeri. Tudjuk, milyen csodálatos metamorfózison megy át kezei alatt az apró ásványi szemcsékből álló anyag, hogyan válik már-már költői módon egy történet megformálójává, látjuk az arcokat, a mozdulatokat, a tünékeny csodát, amelynek hatására a szemeink előtt válik az egyszerű homok alkotássá. Az idén 75 éves művész az első nagy elismerését a cannes-i filmfesztiválon kapta még 1988-ban, amikor Ab ovo című művével elhozta az Arany Pálma-díjat animációs rövidfilm kategóriában. 

homokanimáció
Cakó Ferenc főleg homokanimációiról híres, de ezen a kiállításon a művész eddig kevésbé ismert oldala is feltárul (Forrás: vigado.hu)

Cakó Ferenc egész munkásságára jellemző a kísérletezés, nem áll meg egy stílusnál, vagy képzőművészeti kivitelezésnél. Kezdetben a háromdimenziós animáció területén alkotott báb- és gyurmafilmeket, neki köszönhetjük Sebaj Tóbiást és Zénót is. Homokanimációi világszinten is egyedülállók, azonban a mozgóképeken kívül szeretettel alkot a festészet és a grafika területén, mint ahogy sikerült azt is megoldania, hogy homokképei megálljanak és egy kimerevített pillanatban képpé avanzsálódjanak. 

Ha egy kulcsszót keresünk művészetéhez, az a mozgás. Eléri, hogy a festett képek és rézkarcok mozgást sugározzanak, majd kivitelezi, hogy a homokból létrehozott alkotásai mozdulatlanságba rögzüljenek az örökkévalóság számára.

A Kossuth-díjas képzőművész idei, 75. születésnapjára egy jubileumi kiállítás nyitotta meg kapuit a Pesti Vigadóban. 

A homokanimáció mesterének eddig kevésbé ismert oldala is feltárul a kiállításon

Az Élettánc című tárlat a nagyközönség számára kevésbé ismert alkotásokat vonultat fel: láthatunk színes látomásszerű festményeket, aprólékos gondossággal megalkotott, néhol groteszk rézkarcokat és fekete-fehér kompozíciókat. Sőt, több homokkép és fénylő homokkép is kiállításra került.

A tárlaton több fénylő homokkép is megcsodálható (a szerző felvétele)

Figyelemre méltó, hogy barátjával, Thürmer Zoltánnal közösen kidolgoztak egy eljárást, amivel a homokrajzokat sikerült üvegfelületen fixálniuk, ezzel elérve, hogy függőlegesen is elhelyezhetővé váljanak. Ráadásul a tárlaton látható ilyen alkotások egy részét hátulról meg is világítják, így nyerik el a Fénylő képek elnevezést. A látványt kiegészíti egy homokkép alkotására szolgáló asztal, ahol a folyamatot egy adott fázisban megállították, láthatók az eszközök is, a kis és nagy ecset, valamint a szemcsék igazítására szolgáló kartonok.

Egy különleges technikával fixálják a homokot a felületen (a szerző felvétele)

Csodavilágot idéző, látomásszerű festményei többnyire mitologikus címekkel vannak ellátva: így a Csodaszarvas, az Éden után vagy az Orfeusz is már-már chagalli színkavalkádot vonultat fel, de a teljes történeteket elmesélő képek alakjainak arcvonásai teljes életutakat idéznek. És bárhova nézünk az alkotáson, újabb és újabb részlet adódik a nagy egészhez. 

A mindenség elégiája (Forrás: vigadó.hu)

Ezeket a festményeket nem lehet egy pillantással elintézni, megragadják a tekintetet és érezzük, hogy minden szegletüket meg kell vizsgálnunk, hogy ne maradjunk le semmiről. Ugyanilyen érzéseket keltenek a rézkarcok is, amelyek azonban több esetben sodró lendületűek. 

És ahogy a homokanimációban a szemcsék mentek át egy metamorfózison, itt az alakok változnak akár halból nővé, például a Mőbiusz-evolúció című rézkarc esetében.

Vannak azonban a tárlaton olyan alkotások, amelyek csak távolabbról mutatják meg igazi szépségüket. A fekete-fehér, mozgást ábrázoló festményei hipnotikusan hatnak a nézőre. Kányádi Sándor csodálatos sorai jutnak az eszünkbe:

Egy pár lány, két pár lány

fekete-piros fekete

táncot jár

– ezek az alakok is csak pörögnek-forognak, hajladoznak, hol egymás felé, hol egymást eltaszítva. Járják az élet táncát, magukkal ragadva a nézőt a cakói univerzumba, amely immár egy sokkal teljesebb formában létezik azok számára, akik megtekintik a tárlaton bemutatott alkotásokat.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.