Bocsánatot kért Szegedért Kökény Mihály

A szakma nevében nyilvánosan bocsánatot kért Kökény Mihály egészségügyi miniszter a Szegeden tévedésből megoperált, majd elhunyt idős beteg családjától.

2004. 07. 17. 20:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egészségügyben dolgozók olyan alázattal és szakmai becsülettel végzik a munkájukat, hogy ha ilyen eset történik, akkor „nem kell zárni a sorokat”, hanem ki kell mondani, hogy hibáztunk – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Mint kifejtette: a társadalom joggal várja el, hogy „ilyenkor bocsánatot kérjünk, amit korábban személyesen megtettem, ma pedig a szakma nevében nyilvánosan is megkövetem a gyászolókat”.
A szaktárca vezetője elmondta, a vizsgálatok még nem értek abba a fázisba, hogy az esetet minősíteni lehetne, ám valószínűsíthető, hogy emberi tévedések vezettek a hibához. A miniszter úgy látja: a szegedi városi kórházban (ahol elcserélték a leleteket) megfelelően zajlik az üggyel kapcsolatos vizsgálat, a szegedi egyetem idegsebészeti klinikáján zajlóval kapcsolatban (ahol a műtétet végezték) viszont kétségei vannak. Mint mondta: meglepően gyorsan lezárták a vizsgálatot, ezért kezdeményezi, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács és más szakértők bevonásával tekintsék át ismét a beteg átszállításától a halálig terjedő időszak történéseit.
Kökény Mihály ismét hangot adott annak a véleményének, hogy nem szerencsés a betegcsere ügyét összemosni az általános egészségügyi problémákkal, mert a történtek hátterében nem voltak sem műszergondok, sem túlhajszoltság, sem ügyeleti problémák.
A miniszter bejelentette, hogy a kórházakban 2005. január elsejétől bizonyos betegkörben a tárca kötelezővé teszi a „speciális” személyazonosítást szolgáló bármely módszer használatát. Ez azt jelenti, hogy a kórházakba kerülő, az azonosításban segítséget nyújtani bármely okból nem tudó (például eszméletlen, zavart, kommunikációjában gátolt, fogyatékos, altatás után lévő vagy külföldi állampolgárságú) pácienst el kell látni ilyen azonosítóval. Hogy ez pontosan milyen formában történjék (csuklópánttal vagy speciális, bőrfelületen használható bélyegzővel), azt az intézmények maguk dönthetik el.
Emlékezetes, hogy tegnap a szegedi klinika sztrájkbizottságának tagjai felháborodásukat fejezték ki, amiért Kökény Mihály kijelentette: nem tartja szerencsésnek a jövő hétre tervezett sztrájkot, mert azt a látszatot kelti, mintha a Szegeden elcserélt betegekkel kapcsolatos felelősséget akarnák most leplezni. Ismeretes, hogy elfogadhatatlan munkakörülményeik és bérük miatt még jóval a tragédia előtt kezdeményezték sztrájkjukat a klinika dolgozói.



Kórházi sztrájk Egerben is. Az egri Markhot Ferenc Kórház sürgősségi osztályának dolgozói is sztrájkolnak csütörtökön. Egerben július 22-én, csütörtökön 8–10 óra között lesz munkabeszüntetés. Gion Gábor, az osztály vezetője lapunknak elmondta: a személyi feltételek hiánya miatt döntöttek a figyelemfelkeltő akció mellett. Nincs elegendő szakdolgozó és orvos sem ahhoz, hogy a betegeket megfelelően ellássuk – fogalmazott. A múlt héten például hétszer 12 órát dolgoztam osztályvezetőként, hogy egyáltalán működni tudjon az osztály – mondta. Az elégséges ellátást a sztrájk ideje alatt is biztosítják. Ismert: elsőként a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumában hirdették meg a sztrájkot. Ágoston Zsuzsa, a sztrájkbizottság egyik képviselője többször hangsúlyozta: a munkabeszüntetést figyelmeztetésnek szánják, és az egészségügy tarthatatlan helyzetére szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét. Elismerte, hogy követeléseik döntő többségének teljesítésére nincs lehetősége az egyetemnek, az az Oktatási Minisztérium, közvetve pedig a kormány felelőssége lenne. Velük azonban nem is tudtak tárgyalni. Mánya Kristóf, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint több intézmény dolgozói is fontolgatják, hogy csatlakoznak az akcióhoz, ami mutatja, hogy nem elszigetelt problémáról van szó. A napokban például az aneszteziológusok döbbentek meg azon, hogy az egészségügyi minisztérium ellehetetlenítette az elavult altatógépek cseréjét. A tárca a pályázati kiírás szerint az eszközök árának 60 százalékát állta volna, ám utólag ezt megváltoztatták, és már csak a gépek megvásárlásához felvett hitelek kamatainak törlesztését vállalták volna. Ilyen feltételek mellett azonban az intézmények többsége nem tudja lecserélni az elavult berendezéseket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.