Félnapos útlezárás traktorral a Vajdaságban

Paprikás volt hétfőn a hangulat a Vajdaságban. Idegesek voltak az útlezárásokkal tiltakozó gazdák, akik csaknem teljesen megbénították a vajdasági forgalmat, s a tartományt elzárták a szomszédos országoktól is. Idegesek voltak a várakozni, visszafordulni kényszerült vagy a dűlőutakat választó gépjárművezetők. Mindezt tetézte a 35 fokos meleg, amely alaposan próbára tette az emberek türelmét.
Hétfőn reggel nem sokkal nyolc óra után a búza árával elégedetlen földművesek munkagépeikkel eltorlaszolták a tartományi főútvonalakat. Pénteken tartottak már egy főpróbát, amikor is négy órára leállították a közlekedést a Vajdaságban, de ekkor óránként néhány percre felnyitották a zárlatot, hogy átengedjék az addig türelmesen és megértően várakozó, követeléseikkel szimpatizáló autósokat.
Most kisebb volt a megértés, kisebb a tolerancia, feszültebb a légkör: csak a mentőkocsiknak és a rendőrautóknak adtak szabad utat, mindenki másra érvényes volt az útlezárás. A helyi tiltakozás szervezőitől függött, hogy időnként engednek-e a nyomásnak, s levonulnak mezőgépeikkel az útról, átengedve a várakozókat. Ám így is hatalmas sorok torlódtak fel: buszok, kamionok, személygépkocsik. Az útlezárásokat még pénteken bejelentették, tehát akinek nem volt halaszthatatlan dolga, az nem is kelt útra. A legkritikusabb helyzet Zombor és Szabadka környékén volt. Nyugat- és Észak-Bácskában ugyanis valamennyi főútvonalat zárlat alatt tartották a gazdák, azokat is, amelyek a magyar és a horvát határátkelőkhöz vezetnek. Útlezárások voltak a közép-bácskai Topolyánál, Dél-Bácskában, Újvidéknél, a bánáti Nagybecskereknél is, hogy csak a nagyobb gócokat említsük. A zárlat este nyolcig, tehát teljes 12 órán át tartott.
A tiltakozás oka, hogy a kormány nem hajlandó elfogadni a gazdák követelését, hogy a búza felvásárlási ára 8 dinár (11,2 eurócent) legyen, amihez hozzáadnák a kétdináros prémiumot. Belgrád nem hajlandó szavatolt árat adni, mert ez felvásárlási kötelezettséggel járna. Erre pedig ilyen termés mellett nincs pénz a költségvetésben. A már évtizedek óta kizsákmányolt parasztgazdaságok – velük fizettették meg a szociális nyugalmat – az utóbbi két szűk esztendőben utolsó tartalékaikat is befektették, s a tönk szélén állnak.

---