Időt húznak a vádlottak

Három olyan elfogultsági indítványt bírált el az elmúlt egy hónapban a Legfelsőbb Bíróság (LB), amelyben az első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt vádlott a sajtó általi befolyásoltságra hivatkozva kérte az illetékes bíróság kizárását. Egyben közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése miatt pert indítottak az ítélkezők ellen. Az LB irányadó határozatot hozott az ügyekben.

Az utóbbi egy hónapban új módját választották az első fokon életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott vádlottak, hogy elhúzzák a jogerős döntés kihirdetését: elfogultsági indítványt terjesztettek elő az illetékes bíróság ellen.
A beadványban a vádlottak azért kérték a Csongrádi, illetve a Fővárosi Táblabíróság kizárását, mert szerintük ügyük oly mértékű sajtóvisszhangot kapott, amely miatt nem lehetett várni, hogy elfogulatlanul ítélkezzenek. Másfelől a kizárás azért is szükséges – érveltek a vádlottak –, mert közigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár megtérítése iránt polgári pert indítottak az elsőfokú bíróság tanácselnöke, a fellebbviteli főügyészség, valamint a táblabíróság ellen. A bolti sorozatgyilkosságok miatt jogerős büntetését töltő Erdélyi Nándor, a balástyai rémként hírhedtté vált, első fokon tényleges életfogytiglannal sújtott Szabó Zoltán, valamint a kettős gyilkosság miatt harmincéves, nem jogerős ítéletet kapott Gombos László élt ily módon a törvény adta jogával.
Az LB azonban rendre elutasította az indítványokat, s az egyik esetben olyan tartalmú elvi határozatot hozott, amely a későbbiekben iránymutató lehet a hasonló esetek megítélésében. A határozat szerint ha országos vagy helyi szinten a média a vádlottra nézve ügyéről akár kedvezően, akár negatívan tudósít, az önmagában még valamelyik bíróság kizárására nem adhat alapot. Ha e kifogásnak mégis helyt adna az LB, az hovatovább oda vezetne, hogy a vádlott ügyében az ország egyetlen bírósága sem tudna ítélkezni – áll a határozatban. Ugyanígy nem szolgálhat okul a bíróság kizárására polgári per kezdeményezése sem. Sőt megállapítja, hogy a vádlott jogaival visszaélt, mert a beadványokból nem derült ki, milyen bírói magatartás sértette alapvető jogaiban. A döntés hamarosan bekerül a Legfelsőbb Bíróság hivatalos elvi gyűjteményébe.