Az utóbbi egy hónapban új módját választották az első fokon életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott vádlottak, hogy elhúzzák a jogerős döntés kihirdetését: elfogultsági indítványt terjesztettek elő az illetékes bíróság ellen.
A beadványban a vádlottak azért kérték a Csongrádi, illetve a Fővárosi Táblabíróság kizárását, mert szerintük ügyük oly mértékű sajtóvisszhangot kapott, amely miatt nem lehetett várni, hogy elfogulatlanul ítélkezzenek. Másfelől a kizárás azért is szükséges – érveltek a vádlottak –, mert közigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár megtérítése iránt polgári pert indítottak az elsőfokú bíróság tanácselnöke, a fellebbviteli főügyészség, valamint a táblabíróság ellen. A bolti sorozatgyilkosságok miatt jogerős büntetését töltő Erdélyi Nándor, a balástyai rémként hírhedtté vált, első fokon tényleges életfogytiglannal sújtott Szabó Zoltán, valamint a kettős gyilkosság miatt harmincéves, nem jogerős ítéletet kapott Gombos László élt ily módon a törvény adta jogával.
Az LB azonban rendre elutasította az indítványokat, s az egyik esetben olyan tartalmú elvi határozatot hozott, amely a későbbiekben iránymutató lehet a hasonló esetek megítélésében. A határozat szerint ha országos vagy helyi szinten a média a vádlottra nézve ügyéről akár kedvezően, akár negatívan tudósít, az önmagában még valamelyik bíróság kizárására nem adhat alapot. Ha e kifogásnak mégis helyt adna az LB, az hovatovább oda vezetne, hogy a vádlott ügyében az ország egyetlen bírósága sem tudna ítélkezni – áll a határozatban. Ugyanígy nem szolgálhat okul a bíróság kizárására polgári per kezdeményezése sem. Sőt megállapítja, hogy a vádlott jogaival visszaélt, mert a beadványokból nem derült ki, milyen bírói magatartás sértette alapvető jogaiban. A döntés hamarosan bekerül a Legfelsőbb Bíróság hivatalos elvi gyűjteményébe.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter nagyon büdös
