Elcsitultak a viták a közoktatási törvénynek a tanárok titoktartási kötelezettségét szabályozó részével kapcsolatban, miután a pedagógus-szakszervezetek, az oktatási jogok biztosa és az ellenzék heves tiltakozása nyomán idén tavasszal újfent módosították a jogszabályt. Emlékezetes, tavaly nyáron nagy vitákat kavart, hogy az akkori módosítás lényegében titoktartásra kötelezte a pedagógusokat. Például, ha a tanár tudomást szerzett arról, hogy tanítványa cigarettázik, drogozik, bűnözőkkel került kapcsolatba, esetleg teherbe esett, akkor is csak a diák írásos engedélyével közölhette a szüleivel. Túl azon, hogy egy óvodás vagy kisiskolás gyermek nem tud felhatalmazást megfogalmazni, a törvény egyesek szerint azt a hamis látszatot is keltette, mintha mindig a szülők idéznék elő a problémákat, illetve utólag gátolnák azok megoldását. A szakemberek számára az is elfogadhatatlan volt, hogy miközben a pedagógusok bizonyos adatokat nem adhattak ki a szülőknek, addig például egy büntetőeljárásban minden rendelkezésére álló – olykor bizalmasan szerzett – értesülést továbbra is meg kellett osztaniuk a nyomozó hatósággal.
Az elhibázott törvényt nemcsak az ellenzék, hanem a szakszervezetek, az oktatási jogok biztosa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is kritizálta. Sokak szerint az Országgyűlés baloldali többsége idén márciusban végül azért döntött a vitatott rész módosítása mellett, mert szinte biztosra lehetett venni, hogy a Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter által az Alkotmánybíróságra eljuttatott beadvány nyomán a testület elmarasztalja a törvényhozókat.
Az új szabályozás egyik sarkalatos pontja, hogy a tanár a szülőkön kívül másnak nem mondhatja el, amit a diákról megtud, továbbá államigazgatási vagy büntetőeljárásban sem kötelezhető arra, hogy a tanítványáról terhelő adatokat szolgáltasson. Ezáltal az ügyvédekhez és a papokhoz hasonlóan immár a pedagógusoknak is titoktartási kötelezettségük van.
A jogszabály leszögezi azt is, hogy a gyermek- és kiskorú tanuló szüleitől csak akkor tarthat vissza értesüléseket, ha azok közlése sértené a gyermek érdekeit, vagy veszélyeztetné testi, értelmi és érzelmi fejlődését. Ilyen például, amikor a tanár tudomására jutott esemény szülői magatartásra vezethető vissza. Nagykorú tanulóknál már nincs általános adattovábbítási kötelezettség, csupán a szülővel közös háztartásban élő, önálló jövedelemmel nem rendelkező diákok esetében adhatók ki a tanulmányi eredménnyel, illetve fizetési elmaradásokkal kapcsolatos információk.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta: a törvény tavalyi változatából az látszott, hogy a jogszabály kiagyalói a szülőket rossznak, a pedagógusokat pedig megfontolatlannak tartják. Ráadásul az érintetteket sikerült annak rendje és módja szerint egymásnak ugrasztani. Kiemelte: a tavaszi módosítás már sokkal jobb, és eddig csak kedvező visszajelzéseket kaptak. Ennek ellenére az a véleményük, hogy nem volt szükség külön szabályozásra, a pedagógusok eddig is el tudták dönteni, mikor és mit szabad elmondani a szülőknek; a bizalmatlanság fala helyett inkább újabb kommunikációs csatornákat kellene építeni – tette hozzá.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa emlékeztetett: az első módosításról nem kérték ki a véleményét, csupán a parlamenti vitában fogalmazhatta meg aggályait. Úgy vélte, nem a minisztériumban, hanem a bizottsági üléseken kerültek bele azok a vitatott részek, amelyeket később – szerencsére – megváltoztattak. Az iskolák ijedten fogadták a tavalyi módosítást, nem volt világos számukra, hogyan értelmezzék, mit kezdjenek vele, ugyanakkor tavasz óta megnyugodtak a kedélyek – fűzte hozzá.
Sipos János közoktatási helyettes államtitkár is úgy látja, hogy rengeteg félreértés keringett a törvény jogértelmezése körül. Leszögezte: az eredeti szabályozásban sem volt szó arról, hogy a pedagógust a csínytevő diák cinkosává tegyék. Például ha a tanuló drogozás vagy cigarettázás közben lebukott, és fegyelmi eljárás indult ellene az iskolában, arról kötelezően a szülőket is értesítették. Hozzáfűzte: semmi kivetnivaló nincs abban, ha a mindenki számára világos jogértelmezés érdekében pontosítanak egy jogszabályt, amely őrzi a közoktatási törvény szellemiségét, a gyermekek érdekének elsődlegességéből indul ki, ráadásul mindegyik fél számára elfogadható.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője ezzel szemben azt hangsúlyozta: nem a jogszabály megértésével, hanem annak alapelvével volt gond. A minisztérium vezetői saját hibájuk beismerése helyett a pedagógusokra mutogattak, őket sértegették, miközben a módosított jogszabály lényegesen eltér a korábbitól. – A mostani változat gyakorlatilag megegyezik azzal, amit mi javasoltunk, ezért a Fidesz vissza is vonta alkotmánybírósági beadványát – mondta.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
