Madarász Mátyás, a Mátyás Sütő Kft. tulajdonosa elmondta: a liszt ára 30-35 százalékot képvisel a kenyér árában, így annak mozgása kevésbé befolyásolja a termelői árat, mint az energiaár emelkedése. Ennek ellenére elismerte: a tavalyi magas lisztár okozott fejtörést a cégnek, mert a többletköltséget az erős konkurencia miatt nem tudták érvényesíteni a boltok felé. Ezért nem készülnek most sem árcsökkenésre, amikor a márciusi import miatti árletörés, illetve a jó gabonatermés miatt hosszabb távon is olcsó liszttel számolhatnak. Valószínűbb némi emelkedés, mert az energiaköltségek, ezen belül a napi 15 mázsa kenyér sütésére használt gázkemencék, illetve a villamos energia költsége az, ami áremelésre kényszeríti a pékeket – fogalmazott Madarász Mátyás.
Lebovics József, a Hajdúgabona Rt. termelési igazgatója az olcsó gabona, drága kenyér paradoxonáról elmondta: a tavalyi, 33 ezer forintért felvásárolt óbúza még javában a raktárokban volt, amikor az olcsó szlovák importliszt hatására szinte egyik napról a másikra hetven forintról ötvenre esett a liszt ára. A március árletörés jól jött a pékeknek, mert sikerült a tavalyi drága liszt miatti veszteségeket kompenzálniuk. A „lisztgyárak” viszont most, a búzadömping idején ítélik úgy, hogy eljött az idejük, s módjukban lesz az elszenvedett veszteségeket némiképp kompenzálni. Lebovics József szerint a rekordtermés okozta kínálati piac csak meghosszabbítja a szlovák liszt bejövetele miatt kora tavasszal kialakult piaci viszonyokat, hiszen a malmok nem tudtak megfelelő haszonnal túladni saját, drága óbúzából őrölt készleteiken, ezért most csak olyan áron hajlandóak vásárolni, ami nem növeli a veszteségeket.
Az ország második legnagyobb búzatermő megyéjének számító Hajdú-Biharban még a hét eleji nagy esőzések megindulása előtt sikerült az őszi búza 93 százalékát betakarítani, így mintegy félmillió tonnányi jó minőségű kenyérgabona került a raktárakba – tudtuk meg Harsányi Antaltól, a megyei FM-hivatal vezetőjétől. A földön maradt mintegy ötvenezer tonna az esőzések miatt biztosan nem lesz étkezési minőségű, ami tovább növeli a termelők veszteségeit. A rekordtermés és a kiváló minőség ugyanis kevés az üdvözüléshez: a tavalyi árnak mindössze kétharmadát, 22-23 ezer forintot ígérnek a malmok a terményért. Rezes Gábor, a Parasztszövetség megyei képviselője szerint a drasztikus árcsökkenés mögött az áll, hogy a szocialisták kezében az FVM nem képviseli igazán a termelői érdekeket, tél elejére időzíti az intervenciós felvásárlást, s így teljesen kiszolgáltatja a nagy felvásárlóknak, malmoknak a gazdákat. Az FVM ugyanis november 1-jével hirdette meg tonnánként 26 ezer forinton az intervenciós felvásárlást, amiből pénz legfeljebb decemberben, januárban lesz. Vagyis, ha valaki addig finanszírozza a tárolást, a végén nem kap többet a búzájáért, mintha most odaadná 22 ezer forintért. Rezes szerint le kellene számolni azzal a gyakorlattal, hogy a termelő legfeljebb a kenyérgabona hasznának öt százalékát mondhatja magáénak, a többi pedig a lisztet előállító malmoknál, illetve pékeknél csapódik le. Rezes szerint az sem megengedhető, hogy a piaci viszonyok változásaiból egy szereplő bizonyosan mindig vesztesen jön ki: ez pedig a fogyasztó.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
