Orvosok sztrájkoltak Szegeden

Látványos akció nem volt, inkább egy átlagos vasárnapra hasonlított tegnap reggel nyolc és tíz óra között a szegedi egyetemi klinika, az I–II. számú rendelőintézet, valamint a makói kórház. Csaknem ötszázan léptek sztrájkba, rajtuk kívül országszerte számos egészségügyi dolgozó tűzte ki a kék szalagot, jelezve elvi szolidaritását.

Legnagyobb arányban a fül-orr-gégészeten léptek sztrájkba a dolgozók a szegedi egyetemi klinikán, itt a teljes műszak letette a munkát nyolc és tíz óra között. Paczona Róbert ezt az intézetet képviseli a sztrájkbizottságban. Lapunknak elmondta, náluk negyven éve nem végeztek az épületen jelentősebb felújítást, eszközellátottságuk pedig amortizálódott. Tavaly az Állami Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálata sem találta rendben a körülményeket, még a műtő bezárását is javasolta. Erre azonban nem került sor, mert ez az egyetlen olyan műtő a Dél-Alföldön, ahol ilyen jellegű operációkat végeznek. Más orvosok azt nehezményezték, hogy az intézményben sehol nincs légkondicionáló berendezés, így gyakran előfordul, hogy negyvenfokos hőségben végeznek többórás műtéteket.
– Azok, akik az akció mellett döntöttek, a tárgyi feltételek javításán kívül szeretnék elérni, hogy a kormány teljesítse a korábban megígért hatszázalékos béremelést – hangsúlyozta Ágoston Zsuzsanna és Pető Zoltán, a sztrájkbizottság szóvivői. Követeléseik közé tartozik az Európai Unió munkaidő-szabályozásának betartása és az is, hogy a jelenlegi rendszerrel szemben a 24 órás ügyeleti idejük ne 12 órát érjen a fizetés és a szolgálati idő kiszámításánál.
*
A Szegeden tartózkodó Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke eredményesnek nevezte a sztrájkot. Kijelentette: a magát szociáldemokrataként hirdető kormányfő jobban tenné, ha abbahagyná a kormányzást, vagy megpróbálna végre szociáldemokrata elvek alapján dolgozni. A szakszervezeti vezető Kökény Mihály egészségügyi miniszterről megjegyezte: az országnak ilyen gyenge tárcavezetője nemigen volt, hiszen rengeteg kormányzati pénzről mondott le, amire pedig nagy szüksége lett volna az ágazatnak. Cser Ágnes szerint a legjobb lenne, ha Kökény Mihály távozna posztjáról. Kérdésünkre azt is közölte, hogy országszerte több helyütt retorziókkal fenyegették meg az egészségügyi dolgozókat arra az esetre, ha sztrájkba lépnek, de részleteket „az ő érdekükben” nem kívánt elárulni.
Lonovics János rektorhelyettes, az egyetem egészségügyi centrumának elnöke lapunknak kifejtette: a sztrájkbizottság követeléseinek nagy része túlmutat az egyetem hatáskörén, ezért a kormányzat segítségére van szükség. Timár Péter, a munkabeszüntetéshez csatlakozott szegedi rendelőintézetek sztrájkbizottságának és az EDDSZ Csongrád megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: közel 500 dolgozó lépett sztrájkba Szegeden és Makón, utóbbi városban a kórház összes orvosa sztrájkolt. Hozzátette: a kormány bagatellizálni akarja az ügyet.
A sztrájk helyszínein a betegeket nem fogadta a mindennapostól lényegesen eltérő kép – ha csak az nem, hogy több kék szalagot viselő nővérrel és orvossal találkozhattak. Ők általában dolgoztak, a jelképpel szolidaritásukat fejezték ki. A sürgős eseteket mindenhol ellátták, csak a tervezhető beavatkozásokat halasztották későbbre.
Egerben elmaradt. Az Egri Markhot Ferenc Kórházban nem volt sztrájk – közölte Kovács József főigazgató. Néhány nappal ezelőtt az intézmény sürgősségi osztályának vezetője lapunknak azt nyilatkozta, hogy elsősorban a személyi feltételek hiánya miatt szeretnének csatlakozni a szegedi dolgozók munkabeszüntetéséhez.