Uniós szintre emelkedő élelmiszerárak

Középtávon az élelmiszerárak mérsékelt növekedésére lehet számítani, ami egyrészt az uniós csatlakozás, másrészt természetes piaci folyamatok következménye. A csatlakozás után rögtön uniós szintre ugrottak a cukorárak, emelkedik a sertéshús ára, és a pékek is áremelést szorgalmaznak. Áremelkedés azonban volt az uniós csatlakozás előtt is; az első negyedévben a gabonatermékek ára átlagosan 75 százalékkal emelkedett, amely az élelmiszeriparra és a fogyasztók pénztárcájára is kihat. Folytatódott a hazai állatállomány csökkenése, amely ugyancsak hatással van a jelenlegi húsáremelkedésre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, makrogazdasági adatokról szóló jelentése szerint a fogyasztói árak az idén májusban 7,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élelmiszerárak 7,1, a szolgáltatások ára pedig 7,5 százalékkal emelkedett – derült ki egy lapunk birtokába jutott az EU-csatlakozásnak az élelmiszerárakra gyakorolt várható hatásairól szóló kormányzati jelentésből. (Utóbbi csoportba tartozik az elektromos energia, amely 22, a vezetékes gáz, amely 19, a távfűtés, amely 13 százalékkal drágult. Jelentősen, 22 százalékkal emelkedett a jövedéki adóval terhelt dohánytermékek ára is, amely hozzájárult ahhoz, hogy szinte teljesen leépüljön a hazai dohányipar. Ismeretes, nemrégiben az egri dohánygyár bezárását jelentették be, az év elején pedig a debreceni üzem zárta be kapuit.) Az alapvető élelmiszerek ára – hivatkozik a jelentés a KSH-ra – azonban mégsem a csatlakozás, hanem az előző évi rossz időjárás miatt alakult így. Az idén májusban a gabonaárak 75 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a növényi termékek ára pedig összességében 30 százalékkal növekedett. Ez kiváltotta a takarmányárak 25 százalékos növekedését is, de az állattenyésztés ezt nem tudta továbbadni.
Időközben a vágósertés felvásárlási ára 4,6 százalékkal csökkent, és a baromfi felvásárlási ára sem tartott lépést az árnövekedéssel, a tej felvásárlási ára pedig 12 százalékkal csökkent. Az első negyedévben a regisztrált felvásárlási szint 10,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása 33 százalékkal, az élő állat és állati termékek felvásárlása átlagosan 6,3 százalékkal esett vissza. Az állatállományt ezek a folyamatok érzékenyen érintették, emiatt a hazai szarvasmarha- állomány 2, a sertésállomány 16, a baromfiállomány pedig 5,4 százalékkal csökkent.
Az élelmiszerek egyhavi, áprilishoz mért árdrágulása összességében 1,7 százalékot tett ki, de az idényáras élelmiszerek 15,3, a cukor 11,3 a sertéshús pedig két százalékkal drágult. Most azonban a sertéshús további drágulására kell számítani, mert a hazai és uniós sertéshiány miatt emelkednek a sertésfelvásárlási és velük a fogyasztói árak. A sertéshús érezhetően drágult az utóbbi másfél hónapban, várhatóan ez a tendencia a következő időszakban is folytatódik. Valószínű, hogy a legnépszerűbb húsféle, a karaj ára sem áll meg 900–950 forintnál, hanem megközelíti vagy eléri a vásárlási szempontból lélektaninak minősített kilónkénti 1200 forintos árat, ami másfél-két évig is fennmaradhat – mutatnak rá szakértők, akik emlékeztettek arra is, hogy a jelenlegi árkiegyenlítődést azért érezzük jobban, mert az utóbbi időszakban a hazai sertéshúsárak jelentős mértékben elmaradtak az uniós húsáraktól. Alacsonyabb árszintre itthon már nem kell számítani, mert a hazai viszonyokra hatással lesznek például az osztrák és az északolasz felvásárlási árak is.
A cukor árára azonban közvetlenül maga az uniós, illetve az unió cukorpiaci szabályozása volt hatással, mert a cukorvertikum azonnal átvette az EU-szabályozást. Így uniós szintre emelkedtek a szerződésekben foglalt répaátvételi árak, és szinte közvetlenül a csatlakozás után a cukor fogyasztói ára is elérte az EU árszintjét. Legutóbb a sütőipar képviselői szorgalmaztak áremelést arra hivatkozva, ha a kenyér ára nem emelkedik megfelelő szintre, akkor a pékek radikális lépésektől sem riadnak vissza. Ez kell ahhoz, hogy a pékek legalább termelési költségeiket fedezzék, ellenkező esetben a pékségek harmada, mintegy ötszáz sütöde bezárhat. Hogy az ágazat helyzete valamelyest rendeződjön, a szövetség már javasolta a hatósági minimálár bevezetését, amelynek mértéke a mindenkori önköltségi árral lenne megegyező. A jelentés leszűri, hogy bizonyos élelmiszerek esetében a csatlakozástól függetlenül is bekövetkezett volna a korrekciót jelentő árnövekedés.
Összességében tehát középtávon az élelmiszerárak mérsékelt – az inflációt nem befolyásoló – növekedésére lehet számítani.