Vádat emeltek Molnár Csaba ellen

Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés bűntette miatt tegnap vádat emelt Molnár Csaba rendőr alezredes ellen a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A vádhatóság vádat emelt két másik gyanúsított – D. Zoltán és Bassam T. – vállalkozók ellen is. Molnár Csaba az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság pénzmosás elleni osztályának vezetője volt, amikor tavaly decemberben belső vizsgálat, majd a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése nyomán ügyészségi nyomozás indult ellene.

Az ügyészség közleménye szerint az alezredes hivatali hatáskörében eljárva, pénzváltóknak tartott előadások során ismerkedett meg D. Zoltánnal és T. Bassammal. A pénzváltók, miután tudomást szereztek arról, hogy az őket ügynökként foglalkoztató K&H Bank a szerződésüket fel akarja mondani, ajándékokkal keresték meg az alezredest. A nyomozót így próbálták rávenni, hogy a pénzintézetet bírja más döntésre. Molnár Csaba az ajándékot elfogadta, és másnap a bankot felhívta, soron kívüli találkozót kérve a pénzintézet vezetőitől – tartalmazza a vádhatóság közleménye. Az ajándékcsomagban egy körülbelül háromezer forintos arany karkötő, egy fa névtábla, egy szakértő által ötezer forint értékűnek becsült, egzotikus faanyagokkal díszített ceruzatartó és sütemények voltak. Később Molnár Csaba pénzmosás miatt érkezett bejelentésről tájékoztatta D. Zoltánt. Ezzel államtitkot közölt arra jogosulatlan személlyel, amelynek titkosságát az ORFK később feloldotta. A pénzváltók ellen társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés a vád.
*
Molnár Csaba alezredest július elsején megbízottként vette át a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzügyi nyomozó főosztályán a felderítő- osztály vezetését, mivel az ellene indított eljárás befejezéséig kinevezése nem kerülhetett szóba. A rendőrséget nem lepte meg a vádemelés, így az alezredes az eljárás végéig megbízott vezető marad – mondta el Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője.
Molnár Csaba megkeresésünkre közölte: a jogerős ítéletig várhatóan tovább végzi munkáját, de egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyészség döntéséről.
Védője, Zamecsnik Péter elmondta: tudomásul veszik, de nem értenek egyet az ügyészi döntéssel, mivel a nyomozás és a kihallgatások során nem merült fel terhelő bizonyíték, hogy az alezredes bárki ügyében, bármely banknál eljárt volna. Az államtitoksértésről szólva kifejtette: azt csak akkor lehet elkövetni, ha az adott információt az arra jogosult személy titkosítja, ebben az esetben ez nem állja meg a helyét. A titkosszolgálatok által gyűjtött anyagok felhasználásáról a büntetőeljárásról szóló törvény, az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatai, valamint egy ügyészségi körlevél is világosan rendelkezik – hangsúlyozta.
A döntés alapján úgy látszik, hogy a vádhatóság a bíróság irányába tolja a felelősséget, de a tegnap benyújtott vádirat miatt felvetődik az ügyészi felelősség kérdése is – hangsúlyozta az ügyvéd.