Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor 1991-ben, az első öbölháború után megsemmisítette valamennyi tömegpusztító fegyverét – jelentette ki szerda este a BBC televízióban Dzsafar el-Dzsafer, az iraki atomprogram egykori irányítója. A tudós szerint „Szaddám 1991 júliusában döntött úgy, hogy véget vet a programnak, és minden megmaradt berendezést megsemmisít”. „Mindent megsemmisítettek, oly módon, hogy a program nem indulhatott újra, és soha nem is indult újra” – mutatott rá az iraki atombomba atyja. „Nem voltak vegyi vagy biológiai fegyverek vagy bármi, amelyet tömegpusztító fegyvernek lehet nevezni” – tette hozzá. A programhoz szükséges berendezések az első öbölháború idején megrongálódtak. A szankciók sújtotta Iraknak nem állt a rendelkezésére elegendő forrás a program folytatásához – közölte Dzsafar el-Dzsafer.
A tudós elmondta, hogy parancsot kaptak, adják át a berendezéseket a Köztársasági Gárdának, az pedig a berendezések megsemmisítésére kapott parancsot. A professzor cáfolta azokat a brit állításokat is, amelyek szerint a megbuktatott diktátor Nigerből kísérelt meg uránt beszerezni atombomba előállításához. Az Irak elleni invázió előtt az amerikai kormány elsősorban az iraki nukleáris fenyegetéssel indokolta a háborút. Az ENSZ fegyverzetellenőrei nem találtak arra bizonyítékot, hogy Irak ismét megpróbált volna atomfegyvereket gyártani.

Mindkét irányban le kellett zárni az M5-öst, akkora a baj