Mintegy kilencszázmillió forint államilag garantál hitelt ígért Németh Imre földművelésügyi miniszter a gazdatüntetést követően az év elején felszámolás alá került Hajdú-Bét libabeszállítóinak. Az állami szerepvállalást indokolta, hogy a libapiac szabályozatlansága következtében bekövetkezett zavaroknak óriási szerepük volt abban, hogy a feldolgozó, illetve beszállítói csődbe mentek. Az ígért pénz fedezte volna a termelők jogos követeléseit, az állattartás újrakezdését. Az aláírt megállapodást a tárca nem teljesítette, helyette a termelők megértését kérve arra tett javaslatot, hogy a kárvallottak elégedjenek meg az ígért kölcsön felével.
*
Az újabb, immár csak ötvenszázalékos finanszírozást vállaló megállapodást Benedek Fülöp kötötte meg a termelőkkel április 28-án, azt ígérve, hogy három héten belül pénzhez jutnak a gazdák. A szocialisták által irányított Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) újabb ígérete azonban megint csak beváltatlan maradt, sem adósságot törleszteni, sem veszteségpótló növénytermesztésbe fogni nem tudtak…
Amint Tömöri Lajosné törzslibatartó mondta, az államtól a felszámolóhoz szaladtak, ám Hajdú Ágnes sem tudott segíteni nekik, még arra sem kaptak módot, hogy hitelezői választmányt alakítsanak. A június 1-jei kecskeméti „összejövetelen” ugyanis a felszámoló bejelentette: a Hajdú-Béttel szembeni követelések egyik napról a másikra 14 milliárdról 18 milliárdra emelkedtek, így a jelenlévő hitelezők a törvény szerint kevesen vannak és kevés követelést képviselnek ahhoz, hogy választmányt alakíthassanak. Hajdú Ágnes akkor lapunknak nyilatkozva nem erősítette meg a termelők előtt állítólag elhangzott mondatát, amely szerint az újabb – egyébként bíróság előtt vitatott – követeléseket maga a Hajdú-Bét tulajdonosa, a Wallis csoport nyújtotta volna be azért, hogy a vagyonértékesítést ellenőrizni hivatott választmány megalakulását megakadályozza.
A felszámolót hiába kerestük, nem vette fel telefonját, előtte viszont az MTI-nek úgy nyilatkozott: megkezdték a Hajdú-Bét vagyonának értékesítését, ám ebből eddig csak a jelzáloggal rendelkező hitelezőket, vagyis az államot és a bankokat tudták kielégíteni. Nem sikerült választ kapni arra a kérdésre sem, hogy az APEH-tartozások fejében milyen mértékben került állami tulajdonba a Hajdú-Bét vagyona.
A hitelezői választmány megalakítására tett sikertelen kísérlet után a termelők a napokban újra az FVM-be vonultak, s követelték: utalják ki végre számukra az ígért kölcsönt az időközben mindössze 300 milliósra zsugorodott hitelkeret terhére. Pénz helyett azonban átküldték őket a Pénzügyminisztériumba (PM) megérdeklődni, hogy Draskovics Tibor mikor kíván garanciát nyújtani az államilag garantált kölcsönhöz. Tömöriné tájékoztatása szerint Draskovics egyórai várakoztatás után azt üzente, nem ér rá, ám munkatársai rendelkezésre állnak. A PM szakembereitől azt a választ kapták: az Erste Bank a hunyó, mert a pénzintézettől hiába várja az állami kezességvállaláshoz mellékletként csatolandó aláírt hitelszerződéseket a tárca. A komédiába illő szégyenteljes kálvária a bankban folytatódott, ahol megnyugtatták a termelőket: még egy-két pecsét, oda papír, vissza papír, s augusztus végén már meg is kaphatják a várva várt kölcsönt a pénzintézettől. A libatartók azonban úgy döntöttek: napokon belül a Hajdú-Bét debreceni gyára elé vonulnak, s addig nem mozdulnak, amíg pénzt nem látnak. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy az állam most hajlandó lesz beváltani a „paloták előtt kolduló” magyar embereknek tett ígéretét. Hideg vizet pedig nem hajlandók inni a követeléseikre – fogalmazott Tömöriné, aki elmondta azt is, hogy követeléseik érvényesítéséért nemzetközi bírósághoz fordulnak.
A Hajdú-Bét debreceni gyára a cég még meglévő vagyonának legértékesebb része. Az üzem részlegesen jelenleg is termel: a vágóvonalak állnak, ám a rántottszárnyas-készítményeket előállító panírüzemet és a kacsasütőt a Bábolna Rt. bérli. Előbbi részlegben a Bábolna saját termelése folyik, utóbbit pedig albérletbe adták a Carnex csoportnak. A gyárban jelenleg is régi hajdú-bétesek dolgoznak, szám szerint 222-en: őket a felszámolás alatt lévő cég kölcsönzi a bérlőnek. Szerettük volna megkérdezni a felszámolót a bérleti díj felhasználásáról, ám nem sikerült utolérni. Megtudtuk viszont, hogy a gyárat eddig kétszer hirdették meg értékesítésre, előbb négy-, majd hárommilliárd forintért, ám nem akadt vevő, aki ennyit fizetett volna érte. A korábban érdeklődést mutató Nyírségi Szárnyas Kft. képviseletében Varga Ferenc úgy nyilatkozott: a vágóvonal már nem érték, a kacsasütő és a panírüzem pedig nem ér többet 1,5 milliárd forintnál.
Pénz helyett stressz. Gazdasági bűncselekmények gyanújával a Hajdú-Bét tulajdonosai és volt vezetői ellen tavaly ősz óta mintegy harminc feljelentés érkezett – tájékoztatta lapunkat Vezendi Jánosné, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke. A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet és szakértők bevonása mellett folyamatban van. A sajtószóvivő szerint a vizsgálatot nehezíti, hogy a cégnél felszámolás folyik. A február 25-én kötött gazdamegállapodás ellenére még egy fillér államilag garantált hitelt sem kaptak a Hajdú-Bét Rt. csődje miatt tönkrement libatartók. A hetven dél-nyírségi család több mint felében az anyagi gondok miatt súlyos stresszbetegségek, váratlan halálesetek történek.
