A magyar légierő pilótáinak felkészítése az Orbán-kormány által kiválasztott svéd vadászrepülőgépre tulajdonképpen már májusban megkezdődött. Előképzésként ugyanis 250 millió forintért két korszerű L–159-es cseh gyakorlógépet bérelt a Honvédelmi Minisztérium számukra, hogy azokon összesen 150 órát repüljenek. A cseh Aero Vodochody cég gépei azért is alkalmasak a Gripenekre történő előképzésre, mert pilótafülkéjükben már folyadékkristályos képernyőkön jelennek meg az adatok, szemben az idehaza használt MiG–29-esekkel, melyek szinte kizárólag hagyományos mutatós műszerekkel rendelkeznek.
Az első fázis július végén zárult, s a magyar pilótáknak ezúttal már Svédországba vezet az útjuk. Ahhoz ugyanis, hogy januártól megkezdjék a Gripenekre történő átképzést, a svéd légierő előírása alapján túlterhelési próbákon, illetve képzésen kell részt venniük, hogy később a manőverezés során gond nélkül bírják a sokszoros túlterhelést. A pilótafülkében előálló fizikai hatásokat egy különleges berendezéssel, hivatalos néven „dinamikus repülésszimulátorral” imitálják. A Linköpingben, egy nagyméretű körépületben elhelyezett berendezés tulajdonképpen egy tízméteres, félkarú centrifuga, melynek „markában” egy aprócska kabin (úgynevezett gondola) pörög, benne a tesztelés alatt álló pilótával. A túlterhelés értékét a pörgetés sebességével, irányát pedig a gondola különböző irányú elforgatásával érik el. A szerkezet gyorsulásával ezenkívül szabályozni tudják azt is, hogy a túlterhelés és annak súlyos fiziológiai hatásai milyen gyorsan csapjanak le a pilótára – vagy ahogy ők mondják: milyen gyorsan ereszkedjen alá a „szürke függöny”. A fordulókban előálló túlterhelések miatt ugyanis a vér kifut az ember agyából, amit az illető úgy észlel, hogy látása lassanként színeit veszti, elfátyolosodik, majd megszűnik. Közben persze belepréselődik az ülésbe, végtagjai pedig annyira elnehezednek, hogy egy-egy kapcsoló elérése is lehetetlenné válik.
Hogy hűen imitálja a repülőgépen fellépő hatásokat, a centrifugát egy gigantikus, 80 tonnás, közel két megawattos elektromotor hajtja. Az amerikai gyártmányú berendezést néhány éve azért szerezték be a svédek, mert a külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy a modern vadászgépeken fellépő, akár kilencszeres túlterhelések miatt a pilóták elveszíthetik eszméletüket és lezuhanhatnak. A centrifugában föl lehet készíteni őket erre az úgynevezett g-loc jelenségre, melyet enyhíteni lehet speciális, úgynevezett g-ruha használatával, illetve bizonyos izomcsoportok megfeszítésével a megfelelő pillanatban. A magyarokra is érvényesítendő helyi előírások szerint a pilótáknak kilencszeres túlterhelést kell kibírniuk 15 másodpercen keresztül, s ennek sikeres teljesítése hitelesíti őket a Gripen-repülések megkezdésére. Hogy nem egyszerű akrobatamutatványról van szó, arra számos jel utal a linköpingi létesítményben: a centrifuga bejáratánál tolókocsi, légzőkészülék és defibrillátor várja a magukat túlvállaló „égi lovagokat”.
A kiutazók szerint az ilyen felkészítés korábban nem volt általános a magyar légierőben, annak ellenére, hogy a MiG–29-es óriási teljesítménye miatt nagyobb és hosszabb ideig tartó túlterhelés is érheti a pilótákat, mint a kifinomult Gripenben. Magyarországon a centrifugás gyakorlást és tesztelést annak ellenére nem vezették be, hogy a magyar vadászrepülők legutolsó (1998-ban bekövetkezett) halálos katasztrófája összefüggésben állt a túlterhelésekre történő elégtelen felkészítéssel.
Bár a Gripennel még kevés tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy megbízhatóságát össze lehessen vetni a nagy számban szolgálatban álló többi korszerű vadászgéppel, a pilótáknak természetesen fel kell készülniük a legrosszabbra is: mit kell akkor tenniük, ha egyszer el kell hagyniuk használhatatlanná vált gépüket? A nyár végi svédországi kiképzés második fele ezzel foglalkozik. A kecskeméti kiválasztottaknak a Balti-tenger partján lévő Halmstadtban el kell sajátítaniuk a katapultülés használatát, illetve a mentőernyő kezelését is, valamint azt, hogy mit tegyenek, ha isten háta mögötti helyen érnek földet, vagy vizet. Azzal, hogy a magyar Gripenek a Medgyessy-kormány döntése következtében légi utántöltésre is alkalmassá válnak, nem lehet kizárni, hogy a gépek majdan hosszú utakat tesznek meg az Atlanti-óceán felett. Ott egy esetleges katapultálást követően a szerencsétlenül járt repülőgép-vezetőnek ki kell tartania mentőcsónakjában, amíg megérkezik a segítség.
A kéthetes képzés végén a magyar pilóták hazatérnek, majd jövő januárban a Vanern-tó partján lévő Satenasba utaznak, ahol a helyi légitámaszponton megkezdődik 11 hónapos tényleges átképzésük a Gripen vadászrepülőgépre. A Tóth Gábor őrnagy vezette csoport harmincegynéhány éves tagjai tudják, hogy ez a feladat pilótakarrierjük legnagyobb kihívása, hiszen visszatérve ők oktatják majd társaikat a svéd vadászgéppel kapcsolatos ismeretekre, s így rájuk épül a magyar harci repülés jövője. Egyetlen dolog bántja csak őket: hosszú svédországi tartózkodásukra nem vihetik magukkal családjukat, hiszen ennek költségeit a Honvédelmi Minisztérium csak olyan esetekben állja, amikor a kiküldetés időtartama meghaladja az egy évet.
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Bizottság ne avatkozzon be a tagállamok rendvédelmi ügyeibe
