A kormány 2005-ben kiemelt feladatának tekinti az egészségügy reformját – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) júliusi előterjesztésében, amelyet a kormány számára készítettek. Ennek ellenére az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege csak 4,1 százalékkal – a jövő évre tervezett inflációnál kisebb mértékben – emelkedne. Ebből az alapból finanszírozzák a lakosság egészségügyi ellátását, így a kórházakat, a szakrendelőket, a háziorvosokat, a gyógyszereket, a gyógyászati segédeszközöket, a gyógyfürdőhasználatot, a mentést és a betegszállítást, illetve a táppénzellátást is. Az E-Alap kiadási főösszege az idén 1,391 ezer milliárd forint, ami jövőre – a PM tervei szerint – 1,460 ezer milliárdra nőne. A növekmény egy részére már kötelezettséget is vállalt a kormány, amikor nemrég megállapodott a gyógyszergyártókkal. A velük kötött szerződésben ugyanis garantálta, hogy 2005-ben az ideihez képest több tíz milliárd forinttal növeli a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának keretét.
*
Az E-Alap költségvetésének 4,1 százalékos növekedése kisebb lenne a jövő évre tervezett inflációnál, amit ez az előterjesztés 4,5 százalékra prognosztizál. Az anyagban az áll: a közszféra 2 százalékos reálbér-emelkedéséhez 6,5 százalékos béremelést kell biztosítani (ebből következik a 4,5 százalékos infláció). Ennek fedezetét a központi költségvetési szerveknek és a helyi önkormányzatoknak maguknak kell előteremteniük. A kormány-előterjesztésben szereplő előirányzat még nem végleges – szögezték le a PM sajtóosztályán. Megtudtuk: tegnap éjfélkor járt le a határidő, amíg a tárcák és országos hatáskörű szervek leadhatták „pályázataikat” a PM-be, hogy milyen célokra és programokra kívánnak forrásokat szerezni a költségvetésből. Sem az egészségügyi minisztériumban, sem pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál nem árulták el, mekkora növekményt szeretnének elérni jövőre az E-Alapban.
Elbocsátások? Jövőre több száz dolgozó elbocsátását tervezik az egészségügyi minisztériumból, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól – értesültünk. Erre egyrészt a PM-nek a közszféra karcsúsítására vonatkozó utasítása miatt van szükség, másrészt pedig azért, mert a szaktárca és az intézmények nem tudják kigazdálkodni a munkavállalók béremelésének költségét. Az idei évre tervezett bérfejlesztésnek például csak töredékére biztosítanak fedezetet a központi költségvetésből, a jövő évinél pedig még nem is tudni, hogy egyáltalán lenne-e bármiféle központi segítség. Úgy tudjuk: a nyugdíjbiztosítónál jelezték, ha valóban nagyobb elbocsátás lesz, az komoly gondot okozhat például a nyugdíj-megállapítások határidejének betartásánál. Noha egyik intézménynél sem erősítették meg az elbocsátásokról szóló információnkat, azt nem is cáfolták.
