Egydolláros gyilkosság

Hivatalosan két hete szállhatunk le a pokolba. A kétes értékű, ám kétségtelenül bizarr élményt a Doom 3 című számítógépes játék nyújtja a rajongóknak, s mivel ez a program volt az utóbbi évek leginkább várt PC-s kiadványa, világszerte vélhetően kamaszok százezrei futtatják gépükön ezekben a pillanatokban is. De nemcsak a játékosok szállhatnak alá a pokol bugyraiba, hanem a játékot kiadó cég vezetői is, mivel a Doom 3 néhány nap alatt minden idők leglopottabb számítógépes játékává vált. S ez újfent a világhálón zajló illegális kereskedelemre, no és a szintén törvénytelen fájlcserélő mozgalmakra irányította a figyelmet, hiszen lassan a kiadói bevételek több mint felét csapolják meg a jogsértők.
A Doom 3 egyébként is mostoha sorsú játék, mivel négy esztendeig tartó fejlesztése során több kezdetleges változata is kiszivárgott a programozócég berkeiből. Ezért aztán várható volt, hogy amikor elkészül a végleges verzió, másnap már internetezők tömegei fogják önhatalmúlag tesztelni. Hetekkel a program boltokba kerülése előtt.
Az irdatlan tömegű internetes tolvajlás még a szakembereket is meglepte. Az első napokban a lövöldözős játék kalózváltozatát a BBC szerint huszonnégy óra alatt több mint 50 000 alkalommal töltötték le, mely mennyiség a program bolti árával számolva közel hárommillió dollárnyi veszteséget jelentett a kiadónak. A világháló forgalma ezekben az órákban annyira megnövekedett, hogy az adatáramlás sebessége drasztikusan visszaesett, mert a játékosok egyszerűen túlterhelték a hálózatot. A negatív rekordnak tragikomikus hátteret adott, hogy miközben már játékosok tízezrei gyilkolhatták otthonukban az ellent, a kiadó kíméletlen perekkel fenyegette meg a Doom 3-at idő előtt árusítani kezdő üzleteket.
Természetesen azok, akik testközelből ismerik az internetes fekete- és cserekereskedelem működési mechanizmusát, a legkevésbé sem lepődtek meg a forgalmi adatokon. Illegálisan vásárolni ugyanis sokkal egyszerűbb, mint a legális elektronikus kereskedelemben rendelni. No és gyorsabb is, a fanatikus rajongók pedig minél hamarabb kézhez akarják kapni a hőn áhított játékokat.
A felhasználó egy kalózoldalra kattintva emelt díjas mobilszámot talál, amelyre csupán sms-t kell küldenie, hogy a válaszüzenetben megérkezzen a belépéshez szükséges kód. Az emelt díjas sms ára általában 200 forint, amely összegért cserébe hétnapos korlátlan letöltési lehetőséget kap. Márpedig egy hét hosszú idő: az egyre divatosabb széles sávú internetkapcsolatot s 24 órában üzemeltetett számítógépet feltételezve akár 80 jó minőségű film vagy több tucat PC-s játék eltulajdonítását jelentheti.
Érthető – bár nem elfogadható – tehát, ha a fiatalok a legtermészetesebb módon használják a kalózoldalakat, vagy cserélgetnek egymás között mindenféle jogdíjas terméket, s közben eszükbe sem jut, hogy törvénysértést követnek el. S főként azért érezhetik magukat biztonságban, mert a honi hatóságok erőforrásait teljes mértékben lekötik a nagy halak, vagyis sem idő, sem technika nem áll rendelkezésre, hogy az egyéni felhasználókat is megregulázzák. (A Doom 3 kapcsán létesített illegális letöltőhelyek közül több a mai napig zavartalanul üzemel, holott tulajdonosaik immár harmadik hete nagy nyilvánosság előtt tesznek közzé illegális tartalmat. Ráadásul a magyar kalózok lépést tudtak tartani külhoni kollégáikkal, mert az idehaza a múlt hét pénteken árusítani kezdett programot az illegális világpremierrel egy időben tették elérhetővé.) Miközben a jogi eljárások legtöbbször kimerülnek abban, hogy az internetes tartalomszolgáltatókat felszólítják a szerzői és szomszédos jogokat sértő tartalmak törlésére. Igaz, az érdekvédők szerint mostanában a hatóság egyre szigorúbban lép föl a gyanúsítottak ellen.
Mayer Erika ügyvéd, az Infomediátor Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda vezetője szerint az utóbbi hetekben tíz olyan esetről is tudomást szereztek, ahol ismeretlen tettes ellen az interneten elhelyezett jogsértő tartalmak, például szerzői jogok megsértése vagy más bűncselekmény gyanújával folyó nyomozás keretében foglalták le a szolgáltató szerverét. A jogász szerint ez az intézkedés esetenként nem az elkövetőt, hanem a vétlen szolgáltatót és a szolgáltatást igénybe vevő internetes közösséget is sújtja, hiszen a lefoglalás miatt nemcsak a feketén továbbított, hanem a jogszerű tartalmakat hordozó internetes oldalak is elérhetetlenné válnak.
Mayer Erika úgy véli: egyetlen szerver lefoglalása akár tízmillió forintos kárt is okozhat, miközben a véleményszabadságot és a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogokat sértő intézkedés helyett sok esetben elegendő lenne csupán a jogsértő tartalmak elektronikus adathordozóra történő kimásolása és annak lefoglalása.
Persze nemcsak a hatóság, hanem a szórakoztatóipar is próbálkozik, hogy az internet közönségét visszaterelje a legális oldalra, ám egyelőre mérsékelt sikerrel. A hanglemezkiadók és egyéb zeneipari cégek által létrehozott fizetős oldalak ugyan egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak – a slágereket 99 centes egységáron kínáló iTunes amerikai vállalat például már túl van az egymilliomodik internetes üzletén –, az árversenyben azonban érthető okok miatt nem vehetik föl a versenyt a kalózokkal. Ráadásul idehaza még ezek a törvényes lehetőségek is csak korlátozottan állnak rendelkezésre, hiszen több helyen is gondot okozhat a Magyarországról történő banki átutalás. Akkor pedig marad az illegális kincsesbányát hét napra megnyitó sms egy dollárért.