Nyár közepi késő délután van, tikkasztó hőségben araszolunk az abádszalóki strand felé. A Tisza-tó legnagyobb szabad fürdőjének számító „plázs” most sem okoz csalódást, a fű most is kiégett, az agyagos talaj koszos porként tapad a lábunkra, a betonkockából és bitumenből készült „szocreál” járdák most is olyan elhanyagolt képet festenek, mint néhány évvel, évtizeddel ezelőtt. Ami teljesen újszerű, az a többezres tömeg, ami ott kígyózik a meredek parton. Ekkora embersereget eddig még nem láttunk, az egyre inkább természetes tó képét mutató kiskörei víztározó vidékén. Rövidesen rájövünk: ez a rengeteg ember nem pusztán a tó szépsége miatt látogatott ide: két egymásra épülő, népeket csalogató rendezvény is zajlik a strandon. Itt van az MTV „káprázatosnál káprázatosabb” ötletekkel előálló roadshow-ja, és teljesen véletlenül a Honvédelmi Minisztérium is pont ezt a napot választotta a sorkötelesből profivá váló hadsereg népszerűsítésére.
A színpadtól néhány tíz méterre bérröptetés zajlik, az élelmes cég helikopterén mintegy három percet szálldogálhatnak a vállalkozó szellemű jelentkezők. A hadsereg iránt érdeklődő nőket harci színekre festett katonalányok igyekeznek megnyerni az egyenruhának, ránézésre úgy tűnik, csekély sikerrel. Ugyancsak ódzkodik az angyalbőrtől az öt év körüli újgeneráció is: több kisfiú fakad ugyanis sírva, amikor apjuk az UAZ-okon ülő marcona katonák kezébe akarja őket adni. Be kell hogy valljuk, a mi szívünk sem vidám, amikor arra gondolunk, hogy ez a show-businessel összekötött toborzó hány tíz- vagy százmilliójába kerülhet a militáns gondolkodással a legkevésbé sem vádolható magyar adófizetőnek.
A strand bejáratától leginkább balra sorakozó vendéglátóhelyek felé vesszük az irányt. Dr. Borsos Anikó, a tiszafüredi városi ÁNTSZ vezetője igen jó véleménynyel van a róluk, mint mondja, a nyár során végzett ellenőrzések semmi kivetnivalót nem találtak a mintegy ötven büfé működésében, sőt, lakossági bejelentés sem érkezett ellenük. Ez utóbbi, valljuk meg, ritka csodaként jegyezhető fel a strandvendéglátás történetében. A bódék egyébként belülről valóban tiszták és ízre, szagra a lángosokkal, gyrosokkal, gulyáslevesekkel sincs semmi baj. Sőt, a sör és az ásványvíz is hideg. Előbbit 250 forintért mérik – ez az ár két éve változatlan, ami ugyancsak ritka öröm a turistának – az Ászok sör korsójáért pedig 220 forintot kell fizetni. A komfortérzethez hozzátartozna még a padok és asztalok környékének tisztasága, szemetesedény nem lévén, hagy kívánnivalót maga után.
A parton talpalatnyi hely sincs – legalábbis olyan helyen, ahol nem nedves a föld, viszont van árnyék. Némi navigálás után egy sás tövében kötünk ki, ahonnan csak néhány lépés a vízbe vezető lépcső. A vágyott víz azonban ránézésre nem túl vonzó – hiába állítja róla Bancsi István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság laborvezetője, hogy minősége megfelelő. Ránézésre zavaros, úszni benne pedig szinte lehetetlen. A kar- és lábcsapásokat ugyanis erőteljesen akadályozza a dúsan burjánzó, végtagokra tekeredő hínár irdatlan tömege. Gondunkon Bancsi István nem lepődik meg, elárulja, hogy egészen 2003-ig volt az igazgatóságnak kerete a hínárirtásra, ám tavaly és az idén kimaradt a költségvetésből az a mintegy 50–70 millió forint, amiből a békaszőlő és a sulyom ritkítását el tudták volna végezni. – A hínárt részben vágni szoktuk, részben pedig vegyi úton ritkítjuk – mondja a laborvezető. – Sajnos, arra sincs mód, hogy az év további részében elvégezzük a vegyi ritkítást, mert kizárólag tavasszal, a növények csírázásakor van két hét, amikor ez a módszer hatásos.
A horgászok és a part menti települések polgármesterei szerint viszont a békaszőlő és a sulyom ilyen mérvű elszaporodása komoly kerékkötője a horgászturizmusnak. Hencz Zsolt, Tiszabábolna polgármestere például arról számol be, hogy a községnek hínárvágója nincs és nem tudják kölcsönkérni a kisköreit sem, mert az eszközök ott sem elegendők a növényzet visszaszorítására. – A horgászegyesületek saját erőből próbálják tisztítani a vízfelületet, de alig van valami eredménye – tárja szét kezét tehetetlenül a tiszabábolnai polgármester. – A mi strandunk a Szajla holtágban van, kilenchektáros területen, ám a hínár most már a fürdőterületet is veszélyezteti. Eddig meg tudtuk akadályozni a vízfelület csökkenését, de lassan kénytelen leszünk feladni – mondja elkeseredetten.
A hínárral folytatott küzdelem fejtörést okoz a tizenkilenc önkormányzat összefogásával létrehozott Tisza-tavi Horgász Kht.-nak is. A közhasznú társaságot vezető Hegedűs Gábor szerint nem is a hínárirtás lenne az igazi megoldás – mert ez csak tűzoltás –, hanem a meder kotrása, mert a kotort területen ezek a vízinövények nem tudnának gyökeret ereszteni, a halak viszont könnyebben telelnének. – Számomra teljesen érthetetlen, hogy miért nincs a Tisza-tó rendben tartására évi néhány száz millió forintja az államnak, amikor a Balaton fejlesztésére el tud különíteni hárommilliárdot – fakad ki indulatosan az ügyvezető, majd hozzáfűzi a költői kérdést. – Vagy a Tisza-tó nem Magyarországon van? Nem Magyarország idegenforgalmi vonzerejét növeli?
Hegedűs Gábornak a hínárirtás elmaradásán kívül más baja is van az állammal, olyannyira, hogy az általa vezetett kht. perben is áll vele. A per tárgya a Tisza-tó halászati joga, amit három éve nyertek el egy FVM által kiírt pályázaton, és aminek az érvényesítésére azóta sem nyílott módjuk, mert a jog korábbi bérlője a Magyar Horgászok Országos Szövetsége (Mohosz) irreálisan magas, 385 millió forintos kártalanítást követel az önkormányzati társulástól. Mivel a felek megegyezni nem tudtak, a Tisza-tavi kht. két éve pert indított az FVM és a Mohosz ellen, amiben Hegedűs Gábor tájékoztatása szerint május 9-én jogerős határozat is született. E szerint a Mohosznak harminc napon belül be kellett volna nyújtania a halászati törvénynek megfelelően kiszámolt kártérítési igényt – Hegedűs Gábor véleménye szerint ez nem több mint ötmillió forint –, és át kellett volna adni a jogot a kht.-nak. A kht. jogi képviselete nem tud arról, hogy a Mohosz benyújtott volna új kártérítési igényt. A szervezetet elnöklő Szalay Ferenc elmondta, a szövetségnek az FVM-mel folytatott pere során május 6-án született egy végzés, amelyben a bíróság kötelezte őket arra, hogy részletes kártérítési számítást nyújtsanak be. Ennek eleget tettek, és gyakorlatilag változatlanul 365 millió forintot követelnek, ha a későbbiekben nem ők, hanem a Tisza-tavi kht. gyakorolhatja a halászati jogokat. Lajos Zsigmond alelnök nem kívánt az ügyről információt adni, mindössze annyit mondott, hogy szerinte az önkormányzatokat félrevezették.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Mohosz legutóbbi ülésén elfogadták azt az indítványt, ami szerint a Tisza-tavi kht.-ban is tag horgászegyesületeket kizárják a szövetség tagjainak sorából. Szalay Ferenc szerint ennek nincs semmi köze a kártalanításhoz. Ez, Hegedűs Gábor tájékoztatása szerint azzal jár, hogy tízezerötszáz helyett 19 ezer forintot kell a tóhasználatért fizetni az egyesület tagjainak. A dolgok logikája szerint könynyen elképzelhető, hogy az ilyen módon dupla költséggel járó egyesületből a horgászok egy olyanba lépnek át, ahol a költségek alacsonyabbak.
Úgy tűnik, hogy a tó halászati joga körüli vita, a strandok fövenyének barátságtalan állaga és a szocreált idéző járdák el nem tűnő mementója nem riasztja el a nyaralni vágyókat és a befektetőket. Ezt látszik igazolni, hogy két év alatt több mint duplájára emelkedtek a telekárak a környéken. A kiskörei, abádszalóki és tiszafüredi önkormányzatok már jórészt ki is árusították az ilyen célra felparcellázott földjeiket. Ami még van, az háromezer forintos négyzetméterártól felfelé kapható – szemben a két évvel ezelőtti ezerkétszáz forintos kínálattal.
Sokak aggodalma, hogy a gondatlanság előbb-utóbb a horgászok, fürdőzők és vízi sportolók által oly nagyon kedvelt vízfelület eltűnéséhez vezethet. A tómeder ugyanis mesterséges, nem a természet műve. Ha az ember nem törődik vele, a természet visszaveszi. Sással, náddal, hínárral, hordalékkal. A szakemberek szerint ehhez nem kell több, mint néhány év.
Talán mégis jobb lenne mindenkinek, ha a katonás roadshow-ra költött tízmilliókat inkább mederkotrásra fordítaná a kormányzat.
origo.hu
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!
